Az agilis munkavégzés segítheti a kismamák és a megváltozott munkaképességű munkavállalók visszatérését a munka világába, csökkentheti az országon belüli elvándorlást, ráadásul sok esetben a távmunka olcsóbb és hatékonyabb megoldás is, mint a telephelyen történő munkavégzés – derült ki az első Távmunka Meetupon. Ám miközben az Egyesült Államokban a munkavállalók 25 százaléka dolgozik távmunkában, addig Magyarországon csak néhány százalékuk végezheti munkáját teljes mértékben otthonról.
Pedig a modern technológiai eszközöknek köszönhetően a távmunka, illetve az otthonról való munkavégzés már sokak számára nem jelentene problémát. A távmunkának ráadásul a társadalmi támogatottsága is magas: a munkáltatók 53 százaléka előnyösnek tartja ezt a foglalkoztatási formát, és a munkavállalók majdnem 90 százaléka szívesen dolgozna távmunkában, derült ki a Profession.hu 1193 munkavállaló megkérdezésével készített felméréséből.
Szembetűnő, hogy míg a megkérdezettek nagy része szeretné, hogy otthonról dolgozhasson, de 46 százalékuknál saját véleményük szerint sincs rá lehetőség. Sok esetben ez paradigmaváltással mégis megoldható lenne.
„A 9-től 6 óráig tartó munkavégzésre épülő struktúrákat el kell és el is lehet engedni, emögött komoly racionalitás van” – mondta a rendezvényen Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója. Hozzátette: „A gazdasági növekedés és az elvándorlás eredményeként Magyarországon sok a betöltetlen állás, miközben számos mobilizálható potenciális dolgozóval számolhatunk. Őket a strukturális problémák megszüntetésével, az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével tudjuk visszahozni a munkaerőpiacra.”
Majdnem minden ötödik válaszadó esetében a felettesek nem támogatják a távmunkát. Pedig ahogy Ballai Brigitta, a Digitális Nomádok magyarországi alapítója, és aktív Hoffice szervező a meetupon elmondta, a legtöbben képesek helytől függetlenül dolgozni, és az esetek túlnyomó többségében több eredményt is érnek el egy nap, mert saját ritmusuk szerint oszthatják be aznapra tervezett feladataikat. A Svédországból indult Hoffice mozgalom különböző iparágakból és országokból érkező tagjai egymás otthonában gyűlnek össze, hogy 45 perces munkablokkokban motiválják a csoport többi tagját.
Az új technológiai megoldásoknak köszönhetően az időbeosztás, a kapcsolattartás és az ellenőrzés is rendkívül egyszerűvé vált. A vezetők nagy része éppen azért nem engedélyezi a távmunkát, mert úgy érzi, hogy ha nem látja folyamatosan a dolgozót, akkor az majd nem is végzi el a munkáját. Persze ez az attitűd sokkal inkább szól egyébként a vezetésre alkalmatlan menedzserről, mint magáról a távmunkáról.
A távmunka legfőbb előnyének a közlekedési idő és költségek csökkenését, valamint a munka és a magánéleti teendők könnyebb összehangolását (57%) tartják a munkavállalók. A hátrányok között munka és magánélet összemosódását és a szakmai kapcsolatok gyengülését említették legtöbben.
Persze vannak jó példák, Magyarországon is. A Telekomnál a munkavállalók jelenleg 15 százaléka rendelkezik távmunkás megállapodással. A középvezetők kezdeti fenntartásait sikeresen cáfolta ez az atipikus foglalkoztatási mód, és a mérések alapján számottevően javított a cég hatékonyságán. A munkáltatói előnyök mellett az otthonról való munkavégzés és a rugalmas munkakörnyezet munkavállalói jól-léthez is nagyban hozzájárul.
A nemzetközi cégeket tekintve az Apple, a Dell és a Xerox is élen jár a távmunka népszerűsítésében, a Yahoonál ugyanakkor beszüntették az otthoni munkavégzést, kötelezővé tették a bejárást és a munkaidő szigorú betartását.
