Szenvedélyesen védi meg lapja becsületét a mai Magyar Nemzetben Körmendy Zsuzsanna. A szerző számba veszi az MN-nel kapcsolatos, teljesen érthetetlen vádakat, miszerint pártszócső lenne, és nem merné bírálni a Fideszt. Ezután felhívja a figyelmet, hogy ők az ellenzéki nyolc évben is pont ilyen rezgésszámmal nyaltak, pedig akkor nem is volt "polgári kormány".

"De feladat akkor is volt: egyben tartani a polgári szavazótábort, s megmutatni az igazság árnyékba borított arcát."

Igen, valóban a szabad sajtóhoz méltó feladat egyben tartani egy párt táborát. Az igazság árnyékba borított arcáért meg pláne hálásak vagyunk, onnan szoktunk szemezgetni a Seggszáj rovatba. Ugyanis azok az igazságok már megint árnyékba borultak valamelyik hajtűkanyarnál, és valami egész mást kell gondolni Oroszországról, Kínáról, alapszolgáltatásokról meg bármiről, mint abban a harco nyolc évben, ellenzékből.

Aztán Körmendy bedobja a logikai bombát: Simicska Lajos lapja már csak azért sem lehet szócső, mert a kormánnyal szemben is tiltakozott például a reklámadó, valamint az útépítő cégekre kivetett különadó ellen. És nekünk tényleg nem marad más, mint megkövetni őket, és példát venni hősiességükről. Aki ki mer állni a megszomorított, alávetett, elnyomott Közgép mellett, az nem pártot szolgál.