Az andorrai diadal után a hvg.hu-n Hont András tollából megjelent publicisztikát követően pró és kontra záporozni kezdtek a kommentek. Mint megírtuk, az egyik leginfantilisebb egyenesen az Emberi Erőforrások Minisztériumából érkezett. Az egyik főosztályvezető az alábbi módon gondolta méltónak megnyilvánulni:

Facebook

Az eset után lapunk levélben fordult a minisztériumhoz. A következőket írtuk:

Hont András kollégánk cikke alá érkezett egy komment a Facebookon az Önök egyik főosztályvezetőjétől.

Az Emmiben mik a kommentelési szabályok?

Ez belefér egy állami hivatalnoknál?

Nem érzik úgy, hogy emberi mivoltában támadták meg Hont Andrást?

Az Emmi válaszolt megkeresésünkre, ily módon:

 

Hont András közszereplő. Ugyanazt kell tűrnie, mint amit ő tesz más közszereplőkkel újságírás jogcímén.

Üdvözlettel: Sajtó- és Kommunikációs Főosztály

*

Tisztelt Sajtó- és Kommunikációs Főosztály!

Az a gyanúm, hogy kollégáim kérdését némileg félreértették. Nem azt szerették volna ugyanis megtudni, hogy nekem mit kell eltűrnöm – nyugodjanak meg: tűrök ennél cifrábbakat is –, hanem hogy elfogadhatónak tartják-e, ha egy köztisztviselő így kommunikál a nyilvánossággal, nem érzik-e úgy, hogy az ilyen kommentek után a minisztérium állományának pártatlanságához csöppnyi kétség férhet, márpedig ez kiemelten fontos, hiszen hivatalnokokról beszélünk, nem politikusokról.

Hogy én újságírás „jogcímén” (nem azt akarták írni, hogy újságírás címén?) mit művelek, vagy bárki ennél a lapnál, vagy a valódi sajtó bármely más orgánumánál mit művel, arról elszámolunk nap mint nap az olvasónkkal, ám hogy az adófizetők által fönntartott szervek munkatársai miként szolgálják a köz egészét, arra ezúttal önöknek kellett volna felelnie. Ahogy abban is illetékesek lehetnek – lévén az egészségügy, ideértve a lelki egészséget is, önökhöz tartozik –, hogy miért van az, hogy sokaknak (álneves kommentelő, nevében is troll Facebook-oldal szerkesztője, Emmi-főosztályvezető, ilyenek) egyből a maszturbáció jut eszébe egy neki nem tetsző véleményt olvasva. Milyen elfojtások, frusztrációk munkálhatnak a háttérben? Sajnos ezt sem tudtam meg, így válaszukat nem tartom kielégítőnek, legföljebb önkielégítőnek.

Üdvözlettel:

Hont András