szerző:
Szegő Péter
Tetszett a cikk?

Választás után, kormányzás előtt címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést kedden a Terror Házában. A Jobbik mellett az LMP is ekézés tárgya lett, és részletesen elemezték a fiatalok poltikai orientációjának hátterét is.

A moderátori föladatokat magára vállaló Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója entrée-jában a beszélgetés egyik résztvevőjét, Lánczi András filozófust, a Budapesti Corvinus Egyetem (BKE) intézetigazgató egyetemi tanárát idézte, aki viszont egyik tanulmányába Dante Alighieri sorait illesztette. Dante szerint „a pokol legforróbb bugyrai azokra várnak, akik válság idején semlegesek”. Tallai ugyancsak idézte a Nobel-díjas emberjogi aktivistát, Martin Luther Kinget idéző Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatónőjét: az embernek állást kell foglalnia. Ennek megfelelően Tallai állásfoglalásra buzdította beszélgetőtársait.

Schmidt Mária

Lánczi szerint a rendszerváltás folyamata még mindig zajlik. Bevett demokráciákban ugyanis „ilyen választási eredmény elképzelhetetlen” – tette hozzá a konzervatív filozófus, aki úgy látja: az elmúlt húsz évben az előző rendszerrel sokkal több volt a kontinuitás, mint hittük. Az  államot a szétesés, egyfajta kormányzásképtelenség jellemzi 2002, de főleg 2006 óta – vélte Lánczi. Hozzátette: egy állam annál bürokratikusabb, minél gyengébb, márpedig Magyarország „rettenetesen bürokratikus”. Számos ponton nem működnek az állam funkciói, a hatalom nagyon gyenge. „Nem lehet káoszban, bizonyos rend nélkül élni” – fogalmazott. Az MSZP-ről és az SZDSZ-ről kiderült, hogy nem képes biztosítani a kormányzáshoz szükséges hatalmi hátteret – vélte. Lánczi szerint „nonszensz”, hogy Medgyessy Péter nem mondott le, amikor kiderült III./II-es múltja és ugyancsak nonszensz, hogy adatokat elhallgatásával nyertek választást. Mindezen túl elkeseredettség, egzisztenciális kilátástalanság, és fenyegetettség érzése kellett a Fidesz győzelméhez. Hozzátette: kiderült, hogy a politikában a kommunikáció nem minden és a politika nem anyagi, hanem erkölcsi természetű.

A Lánczival „a legtöbb kérdésben egyetértő” Seres László újságíró, a Hírszerző főmunkatársa megerősítette a BKE tanárát: a politika elsősorban morális kérdés. Hozzátette: az általa nagyon tisztelt Kis János 2006 őszén azt írta, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének hatására nem alakul ki morális válság az országban. „Tévedett” – mondta Seres.

A Fidesz mostani kétharmados győzelme Seres megfogalmazásában „abszolút kétharmad”.  A civil társadalom és a sajtó számára ott a lehetőség a hatalom ellenőrzésére. Seres szerint a hatalom erős kontrolljára lesz szükség a következő időszakban.

A szabadelvű újságíró hozzátette: kulcsfontosságú kérdés, hogy a kétharmadot igénylő intézkedésekhez – mint az önkormányzati reform, a kisebb Országgyűlés kérdése – miképp viszonyul a Fidesz. Nagyon erős ez a mandátum – hangsúlyozta Seres –, de nem teljesen világos, hogy a nép mire adta ezt az „ekkora mandátumot”. Nem világos, hogy mit akar a leendő kormánypárt, képes-e belevágni az adórendszer, az önkormányzat, az egészségügy, az oktatás szükséges nagy reformjaiba. Hozzátette: nonszensz a Fidesz több éven át tartó reformellenes hangulatkeltése, „nagyon rokonszenves dolog” viszont az Orbán Viktor által vallott söralátétnyi adóbevallás koncepciója. Ezek szerint egykulcsos adó lesz, amiről már tíz éve dönteni kellett volna – mondta Seres. Ha viszont a KDNP az emberek helyett eldönti, „hogy melyik nap vásárolhatunk a Tescóban, utalva a vasárnapi kötelező zárva tartás KDNP-s tervére, akkor lesznek még érdekes meccsek”.

Az LMP és a Jobbik bekerüléséről a Hírszerző főmunkatársa azt mondta: az elmúlt húsz évben „az első komoly generációs váltás történt meg a magyar politikában”. Ez már a Facebook-generáció: több a virtuális, mint a valódi barátjuk, az üzeneteiket SMS-ben vagy a Twitteren adják tovább, percek alatt létrehoznak egy flashmobot, viszont semmit sem tudnak a világról, alapvetően nihilisták, értékrelativisták „és ezeket mi termeltük ki”. Mint kifejtette: a kulturális közöny hozta létre a két szélsőséget, a Jobbikot és az LMP-t. Szerinte sok közös vonása van az LMP-nek és a Jobbiknak: az Origónak a két párt szóvivőjével készített interjújából is kiderül, hogy közös az ellenségképük: a multik, a globalizáció, a kapitalizmus.

Seres úgy folytatta: „a Jobbikot nagyon szoros politikai és médiakaranténban kell tartani”. Szerinte „a Jobbik nem lesz egy megszelídíthető MIÉP-fenomén”. Nem kell megdobni őket parlamenti bizottsági tagságokkal, nem kell Vona Gábor pártelnököt minden másnap behívni a Királyi TV-be – fűzte hozzá.

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

A Fidesznek sok sikert kívánó Schmidt Mária szerint a győztes párt az elmúlt négy évben „radikálisan nyitott a néppártiság felé”, befogadott rengeteg egykori szocialista szavazót. Rámutatott: a Fidesz már nem az a generációs párt, mint volt húsz éve. Érdekes, hogy generációs pártok alakulnak. Az elmúlt húsz év nagy kritikája, hogy a fiatalok eltávolodtak a bevett pártoktól és saját szubkultúrájukat hozták létre: pártjaik generációs pártként jelentkeztek – mondta a főigazgatónő.

Schmidt – Seressel vitatkozva – úgy vélte: nem kell mindent megreformálni, főleg úgy nem, hogy mindent kidobjunk: az oktatásnak, az egészségügynek, az önkormányzatiságnak számos pozitív, értékes eleme van, amit nem kell kidobni.

„Nagyon erős, de fontos szó a nihilizmus.” Ezt már Lánczi András jelentette ki a rendszerváltás után fölnőtté vált fiatalokkal kapcsolatban. Úgy folytatta: a mai fiatalok „rettenetesen magányosak”, versenyként élik meg az életüket, perspektívátlanok és saját, esetleg családjuk erején kívül nincs mire támaszkodniuk. Továbbgondolva a Seres által elmondottakat, Lánczi azt mondta: a két újonnan bekerült, establishmentellenes pártnak van egy közös vonása: mindkettő radikális. Márpedig a radikalizmus nem ismer könyörületet. Meg akar szüntetni dolgokat, mégpedig azonnal.

A vita során a főigazgatónő részéről elhangzott: lehet populizmussal vádolni a politikusokat, de amikor bevezették az általános, egyenlő és titkos választójogot, akkor az is eldőlt, „hogy ezeknek az embereknek a szavazatát meg kell nyerni” Ezek szerint – fejtette ki – úgy kell beszélniük a politikusoknak, hogy a nép megértse őket. „Lehet nem populistának lenni, de akkor vezessük be a cenzust” – javasolta. Ehhez kapcsolódva Lánczi azt jegyezte meg, hogy nyolcvan-száz évvel ezelőttig a filozófusok a demokráciáról nem voltak jó véleménnyel

A hvg.hu Seres Lászlótól megkérdezte: nem túlzás-e az LMP-t és a Jobbikot egy lapon említeni. A hvg.hu abból a premisszából indult ki, hogy mindkét párt erősen antikapitalista, de az LMP demokrata, a Jobbik pedig rasszista. „Teljesen egyetértek önnel. Nem akarom a Jobbik szintjére lehúzni az LMP-t, de van egy csomó közös vonásuk. Seres szerint „egyértelmű”, hogy a Jobbikkal összevetve az LMP a kisebbik rossz. Az LMP politikája „lassabban ölő méreg”, mint a Jobbiké, ez utóbbi ugyanis „clear and present danger” – fogalmazott a szabadelvű újságíró. Hozzátette: az LMP ökoszociális eszmeisége vállalhatatlan: ember-, fogyasztás- és kapitalizmusellenes, „egy neoszocialista projekt”.

Lánczi Andrást arról kérdeztük, hogy el lehet-e kezdeni arról vitatkozni, miszerint az egyenlő és általános választójogot érdemes lenne  például iskolai végzetség szerint fölállított cenzus alapján változtatni, vagy maga ez a kérdésföltevés is „illetlen”,  politikailag nem korrekt, azaz "nem píszí".  „Ezt a kérdést az egyetemisták fölteszik, a fölvetéssel többször is találkoztam. A kérdés legitim módon fölvethető – nyugtatott meg bennünket  Lánczi. Mint mondta, bár napjainkban az „egy ember, egy szavazat” elve divatozik, számos országban szűkítik különféle technikákkal a szavazók számát: például a választás előtt regisztráltatnia kell a választani szándékozónak magát. Így kialakul az univerzális választójog megkérdőjelezése nélkül beépül a rendszerbe egy szelekció. Ugyanakkor aláhúzta: „attól, mert valakinek nincs vagyona vagy magas iskolai végzettsége, még lehet véleménye vagy akarata. Minél nagyobb tömegek maradnak ki a döntéshozatalból, annál nagyobb a békétlenség veszélye, a demokrácia tehát a belső béke eddig kitalált legjobb eszköze”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Schmidt Mária Vélemény

Schmidt Mária: Gyurcsány lenullázta a baloldalt, új korszak előtt állunk

Gyurcsány Ferenc hatalomra kerülése és bukása, 2004 és 2009 között a szociálliberális kormányzó erők többször is kísérletet tettek a pártállami diktatúra és a demokrácia közötti cezúra elmaszatolására. Úgy vélték, hogy a „mindent a népért, semmit a nép által” gyakorlata összeegyeztethető a demokratikus működéssel. Asszisztáltak ahhoz, hogy Gyurcsány egy meg nem értett alanyi költő elhivatottságával jelentsen be újabb és újabb programokat, reformokat, ötleteket és azután kezét széttárva sajnálkozzon: a „nép” nem képes felzárkózni az ő szintjéhez.

Schmidt Mária Publicisztika

Schmidt Mária: A rendszerváltoztatás nem volt kudarc

Húsz évvel a rendszerváltoztatás után a társadalom jelentős része bizalmatlan az állammal, a jogszolgáltatással és a politikai elittel szemben. Általános az a vélekedés, hogy ez az uralmon lévő elit immorális, korrupt és mindennek a tetejében nem jól vezeti az országot. Mindezek ellenére a magyar rendszerváltoztatás nem tekinthető kudarcnak. A demokrácia politikai intézményei kiépültek. Az állami tulajdont felváltotta a magántulajdon. A politikai elit gyenge teljesítménye ellenére az ország húsz év alatt sokat gyarapodott.

Schmidt Mária Vélemény

Schmidt Mária: Közgazdász guruk önhittsége

A fasizmus és a kommunizmus dicstelen korszakai után kiment a divatból az „ideologizálás”, ám a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték, a szellemi produktumok, az ideák, eszmék, kulturális értékek is relativizálódtak. A poltika és a gazdaság összeomlása logikus következménye ennek a folyamatnak. A közgazdászok magabiztosan ugyan, de a sötétben tapogatóznak.

hvg.hu Vélemény

Schmidt Mária: fogytán a társadalom tűrőképessége

Miért nem integrálódnak a magyarországi romák? - címmel indított vitánkhoz - a sok értékes és a néhány kigyomlált kommentár mellett - hozzászólás érkezett Schmidt Máriától, a XX. Század Intézet és a Terror Háza múzeum igazgatójától. A cigányok társadalmi beilleszkedése rajtuk és rajtunk is múlik - vallja. Várjuk a további hozzászólásokat.