Vannak „örökzöld” témák, melyek mindig izgalmasak, feltéve, hogy sikerül újat mondani róluk. Ezek közé tartozik William Shakespeare élete és művészete. Utóbbiról Petőfi Sándor mondta egykor találóan, hogy „Fele a teremtésnek”. Vagyis az utána élt költők, köztük ő maga is, bármennyire igyekeznek is, csak a másik felét tudják betölteni.
Etnikai információkra éppenséggel azoknak lenne szükségük, akik a megismerés, a kisegítés, a normatanítás, a beilleszkedéshez szükséges indítólökés, a felzárkóztatás szándékával használnák azokat. Hogy orvosolják a mélyszegénységben vegetálók speciális problémáit. Márpedig hogy támogathatunk valakit, ha nem ismerjük?
Az Eurovíziós Dalfesztivál pontozási rendszere nem tökéletes ugyan, de a körülötte zajló médiaháború, az alulmaradt nemzetek vádaskodásai, az összeesküvés-elméletek gyártása lassan már operett-tragédiába torkollik.
A Zuschlag János és társai ellen folyó eljárás egyik legérdekesebb kérdése, hogy honnan volt – lehetett – a szocialista politikusnak ötvenmillió forintja, amelyet a kár enyhítéseként beadott az ügyészségre, hiszen Zuschlag vagyonát az adóhivatal zár alá helyezte.
Orbán Viktornak az állami nagyberuházások felülvizsgálatára, a túlköltekezés visszafogására és a külföldi tőke becsalogatására a Kéri körben tett –kiszivárgott – állítólagos megjegyzései arra utalnak: a zord, ideologikus külső mögött pragmatikus szív dobog. S ez is biztatóbb az üres ígéreteknél.
A Gyurcsány Ferenc vezette kisebbségi kormány az Út a munkához program keretében arra készül, hogy csökkentse a munka nélkül folyósított szociális segélyeket. A családi pótlék egy részét pedig iskoláztatási támogatásnak akarja minősíteni, amelyet a tanköteles gyerek iskolakerülése esetén letilthat.
Nincs a teremtésben vesztes, csak az, aki őszintén hisz a civil mozgalom mozgósító erejében. A minden hájjal megkent, szükségből erényt kovácsoló szpin-doktorok viszont örülhetnek: sikerült megszabadulniuk egy zavaró tényezőtől, a politikusok majd egymás között megegyeznek. Mindenesetre egy fontos tanácskozás a budapesti közlekedésről – a felszólalók egységes távolmaradása miatt - elmaradt. Molnár Ferenc buszsofőr-szervező pedig visszaülhet járművébe – hacsak ki nem rúgják.
Baj van, amikor a választói többséggel elhitetik: a bajok egy csettintéssel és főleg áldozathozatal meg lemondás nélkül megoldhatók. Obamában a mezei hívek szinte vallásos áhítattal bíznak. Magyarországon is sokan fogalmaznak meg irreális elvárásokat, kívánalmakat a feljövő belpolitikai üstökös felé. Nem az a fő gond, amikor valakit hívei messiásnak tartanak. Hanem az, ha ő maga is elhiszi a dolgot.
Az elkövetkező napokban jelenik meg a HVG Kiadó jóvoltából az egykori FED-elnök, Alan Greenspan friss könyve. Az alábbiakban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének a könyvhöz írt bevezető sorait olvashatják.
Az etnobizniszhez kísértetiesen hasonló jelenség nyert polgárjogot a „királyi médiumokat” felügyelő civil testületekben. Sorozatban jutnak be a fenti kuratóriumokba olyanok, akik társadalmi részérdekek helyett leginkább önmagukat, illetve titkos megbízóikat, a pártokat képviselik.
A magyar futball aranykora a huszadik századi „zsákutcás magyar történelem” egyfajta szimbolikus vigaszága volt, hiszen éppen abban a korban érte el világraszóló teljesítményeit, amikor Magyarország alig több mint három évtized leforgása alatt a legsúlyosabb traumák sorozatát szenvedte el: elvesztett két világháborút, átélte a holocaustot, egy szörnyű diktatúrában senyvedett és egy kétségbeesett, véres forradalom előtt állt.
A Kádár rezsim egykori hadbírája lehet a Legfelsőbb Bíróság elnöke, ha Lomnici Zoltán utódját a jövő hónapban nem sikerül megválasztani. Kaposvári őrnagy ítélte el 1981-ben két másik bíróval együtt kémkedésért Rimner Gábort és társait. Egy másik dokumentum szerint ő nem volt hajlandó helyt adni 1995-ben egy másik, kémkedésért elítélt személy fellebbviteli kérelmének. A Nyugatot a szovjet megszállókkal szemben segítő magyar hírszerzők ügye máig nem rendeződött megnyugtatóan.
Kis, ráadásul csökkenő lélekszámú ország vagyunk, teljesen áttekinthetetlen, és ábrázolhatatlan, labirintus-szerű államapparátussal, mely örökös reformra szorul. Az évtizedek óta velünk élő szervezetlenség és fejetlenség számos területen még mindig jól tartja magát, a földhivatali nyilvántartástól kezdve, az adózáson keresztül a társadalombiztosításig.
Jó tíz éve rémálmaiban se gondolhatta volna bárki, hogy Szlovákia nemcsak utolér, de leelőz bennünket az uniós pénzügyi versenyfutásban. Pedig mostanra ez történt. A velünk azonos időpontban csatlakozó északi szomszédunk jövőre besorolhat az eurózónába. Ljubljana után immár Pozsony is eldübörög mellettünk. A tátrai tigris szárnyaló ugrásait összevetve a pannon puma vánszorgó bicegésével mindenképpen elkel a szigorú önvizsgálat.
Az infláció évek óta egyre differenciáltabban érinti az egyes társadalmi rétegeket aszerint, hogy fogyasztásukban mekkora részt képviselnek a gyorsan dráguló alapvető cikkek és szolgáltatások. Ráadásul komoly jövedelem-átrendeződés is végbemegy a társadalomban, az alacsony jövedelműek kárára. A KSH-nak is finomítania kell számításait, ha e folyamatokat valósághűen akarja tükrözni.
Nem mondhatni, hogy lázas izgalom övezné a köztelevízió csúcsvezetői pályázatát. Természetesen a helyre vannak jelentkezők elegen, de nincs körülöttük olyan aktuálpolitikai vibrálás, mint néhány évvel korábban. A közélet irányítói feltehetően rájöttek: az MTV korántsem annyira fontos, mint régebben, az állami csatornák a pártközeli tévékkel együtt egy sokszereplős darab másod- és harmadrangú szereplői lettek.
Izrael kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából Simon Peresz interjút adott külföldi újságíróknak. A mindig is történelmi léptékben gondolkozó 84 éves államfő röviden áttekintette a zsidó nép 3500 éves történelmét, különös tekintettel az utóbbi 60 évre. 1948 óta a több ezer éves szétszóratás után ismét saját állama van 5 és fél millió zsidónak.
Andrzej Wajda Katyn című filmjében egy lengyel tiszt sorsán keresztül mutatja be, hogy a tradicionális elitek ki voltak szolgáltatva a modern tömegdiktatúráknak, ugyanis el sem tudták képzelni, hogyan működik a totalitárius észjárás. A hajdani békeidők légkörében felnőtt, szocializálódott, konvencionális életvitelű polgárnak felfoghatatlan volt a civilek és a magukat megadó katonák tömeges, iparszerű meggyilkolása. A szaktudományi folyóiratok, múzeumi kiállítások mellett most már a vetítővásznon és a tévéképernyőn is megismerkedhet a magyar közönség a szovjet kommunizmus egyik iszonyatos bűntettével.
Az utcasarki demagógok, a lázító röpiratok kiragasztói ma már a blog demokratikus felületét is kihasználják. Ha éppen kedvük tartja, felszólítanak például az általuk gyűlölt áruházláncok bojkottjára. Amennyiben, mondjuk, a CBA vagy a Tesco jogi eszközökkel lépne fel a bojkott felhívások ellen, még azt is nehéz lenne kideríteniük, hogy személy szerint kit jelentsenek fel.
Prágai Tavasz szovjet eltiprásának, a franciaországi diáklázadásoknak a tanulságairól, a pár évvel beindítása után felfüggesztett kádári „új gazdasági mechanizmus” születéseinek körülményeiről vitáztak a héten tartott szakmai konferencián Győrben. Számos ponton változatlanul eltérnek a történészi elemzések.
A napokban a New York Times arról írt, hogy az amerikai hírszerzés Putyinnak üzenve állíttatott le egy tömegkatasztrófával fenyegető szabotázsakciót.
Pedig a magyar kormány nagyon sokat vár az új elnöktől.
Még nem vetették el a rendőrök, hogy a testvérek egyszerűen úgy távoztak a folyópartról, hogy nem látták őket kamerák.
Ezt a miniszter a csatorna tudósítójával közölte, aki a vasúton tapasztalt fennakadásokról akart kérdezni.
Ezek a követeléseik.
Az év eleje nemcsak levertté tesz, hanem hízásra, több szexre és fókuszáltabb figyelemre is hajlamosít.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
