© Stiller Ákos

Gyurcsány 2006. szeptember 14-én, vagyis mintegy öt hónappal az országgyűlési választások megnyerése után, de még az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt a Figyelőben Nincs alternatíva címmel megjelent interjúban amellett tört lándzsát, hogy nem időszerű a nemzeti kerekasztal összehívása, amit akkor az ellenzéki pártok sürgettek. Gyurcsány így érvelt: „A kormánynak van felhatalmazása, most nyert - máris be akar húzódni egy sokkal szélesebb felelősség mögé? Szerintem a nemzeti kerekasztal ideje akkor jön el, amikor azokon a lépéseken túl vagyunk, amelyekben senki nem akar közvetlenül felelősséget vállalni, akiknek nem muszáj.”

Nos, „azokon a lépéseken” még mindig nincs túl az ország, az áldozatokkal járó reformoktól a kormányfő visszarettent a márciusi népszavazás után. Ám a felelősségvállalás kérdését Gyurcsány már másként látja – szívesen megosztaná, annál is inkább, mert kisebbségi kormányának parlamenti támogatottsága cérnaszálon függ, ráadásul nyakunkon a világválság. 

A pénzügyi krízis hullámai már a forintot és az értékpapírpiacokat nyaldosták, amikor múlt pénteken Gyurcsány meghirdette 12 pontos válságkezelő programját, tele megszorításokkal, és ekkor javasolta a Nemzeti csúcs összehívását is. Másnap az MSZP kongresszusán is békésebb húrokat pengetett a megszokottnál, mintegy előkészítendő a tervezett nagyszabású összejövetelt. „Nem kérhetjük a másik oldaltól, hogy legyenek rugalmasabbak, ha mi nem vagyunk azok. Meggyőződéssel mondom, hogy bennünk nincs utálat, megvetés, ellenszenv a riválisainkkal szemben. Ez nem jó és rossz csatája. Személyes ügyem sincs velük. Politikai ügyünk van.” Gyurcsány 12 pontjában szerepelt egy Fidesz-indítvány is, az államháztartást felügyelő Költségvetési Tanács felállításának terve. A parlament hétfői ülésszakán – micsoda előzékenység! – a Fidesz és a KDNP képviselői bennmaradtak a teremben, annak ellenére, hogy Gyurcsány emelkedett szólásra.

Gyurcsány a szombati találkozóra hatvanegy résztvevőt hívott, köztük a pártok, az EP-delegációk vezetőit, az MNB volt és jelenlegi elnökeit, az önkormányzati, tudományos testületek és érdekképviseletek vezetőit, akik mind egy-egy szakértőt hozhatnak magukkal. Helyszín a Magyar Tudományos Akadémia díszterme. (A miniszterelnök februárban éppen itt részletezte adócsökkentési elképzeléseit).

Ám az ellenzék és a kormánypárt közti összemelegedéshez fűzött remények hamar szertefoszlottak. Az MSZP képviselők, az MDF szavazatainak segítségével hétfőn elutasították a Költségvetési Tanács javaslatának napirendre tűzését. Kiderült, a szombati találkozóra elmennek ugyan az ellenzéki pártok vezetői, de csak azért, hogy saját javaslataikat terjesszék elő. Nyilvános vitát akarnak, adócsökkentést szorgalmaznak, miközben az MSZP az adótörvényeket változatlanul akarja hagyni a jövő évben.

Távol marad Mádl Ferenc volt köztársasági elnök. Nem lesz ott Paczolai Péter, az Alkotmánybíróság elnöke sem, aki levélben üdvözölte a nemzet érdekében létrehívott találkozót. De mint írta: „a hatalmi ágak ellensúlyának rendszeréből következően az Alkotmánybíróság nem tanácsadója, hanem - az alkotmányossági felülvizsgálat keretei között - bírája a jogalkotónak", ezért személyesen nem vehet részt rajta.

Sólyom László köztársasági elnök is elutasította a részvételt. Ő ezt azzal indokolta, hogy „nem lehet tudni, hogy voltaképpen mi a készülő válságkezelő program természete, és vajon kötelező jelleggel bír-e? Hiszen azok, akik részt vesznek a tanácskozáson, semmilyen felhatalmazással nem rendelkeznek arra, hogy bárkire nézve kötelező döntést hozhassanak.”

Kétségtelen, hogy mindmáig nem világos, mi lesz a találkozó napirendjén. Társadalmi szerződést akarnak előkészíteni? De kik között? Miről?  Mindenesetre kicsi az esélye,  hogy a pártok közötti acsarkodás jelenlegi légkörében a tanácskozás közelebb hozza kilábalásunkat a válságból, vagy  hogy - Gyurcsány Ferenc hasonlatával élve - elég magas gátak emeltessenek  a "falut" fenyegető áradat feltartóztatására.  

Pelle János