hvg.hu: Nemrég Orbán Viktor felvetette, hogy ha többséget szereznek a Parlamentben, akkor az első dolguk lenne visszavonni a jelenlegi költségvetést. Az MSZP politikusai erre úgy reagáltak, hogy egy ilyen döntésnek katasztrofális következményei lehetnek. Ön szerint?

Szapáry György: Ha új kormány kerül hatalomra, jogában áll áttekinteni és módosítani a költségvetést. Nem ez lenne az első alkalom. Előfordult már korábban is, hogy a választások után alaposan felforgatták a költségvetést, gondoljunk csak 2002-re. Az akkor hatalomra került MSZP-SZDSZ koalíció ötven százalékkal megemelte a közszolgálatban dolgozók bérét és egyéb változtatásokat is végrehajtott. Az eredmény ismert: a költségvetési hiány alaposan megugrott. Az új kormány majd eldönti, hogy pótköltségvetést fogad el, vagy új költségvetést készít.

Szapáry György © Fazekas István

Sz. Gy: Kétségtelen, hogy bármit is tesz az új kormány, az ország fizetőképességét mindenképpen fenn kell tartania. A költségvetés a GDP-nek közel ötven százalékát osztja újra, ezért nagy hatása van a belső keresletre és a külső egyensúlyra, illetve ennek hiányára. Figyelembe kell venni, hogy az ország mekkora egyensúly-hiányt képes egy adott évben finanszírozni, illetve hogy miképpen lehet a magas adósságszolgálati terheket lefaragni. A költségvetéstől az is elvárható, hogy élénkítse a gazdaságot, hogy megteremtse a fenntartható növekedés feltételeit, és ösztönözze a szerkezeti reformokat. Ki kell bővíteni a legális gazdaságot, és ez csak úgy lehetséges, hogy csökkentik a munkaadók által fizetett járulékokat, és a személyi jövedelemadót, de ez nem vezethet olyan egyensúlytalanság létrehozásához, amelyet azután nem lehet finanszírozni.

hvg.hu: Számos közgazdász szerint ezért lépked majd egy esetleges Fidesz kormány rendkívül keskeny ösvényen. Hol lát komolyabb tartalékokat, ahonnan forrásokat lehet elvonni?

Sz. Gy: A bürokrácia leépítése az egyik első számú feladat, és egy ilyen program ráadásul igen népszerű is lenne a lakosság körében. Hiszen él és virul a vízfejjé nőtt állami bürokrácia, mely elképesztően rontja a gazdaság versenyképességét. Túl sok a szabály, és túlságosan rugalmatlan végrehajtásuk. Sok intézmény párhuzamos feladatokat lát el. A lakosság és a vállalatok úgy érzik, a bürokrácia ellenük dolgozik, valósággal megfojtja őket.

hvg.hu: Változatlanul kérdéses, ha ezeket az intézkedéseket a kormány meghozza, képes lesz-e a közvélemény illetve a beruházók bizalmának elnyerésére.

Sz.Gy: Ha egy négy éves mandátummal rendelkező kormány szinte azonnal lépéseket tesz az élénkítésre úgy, hogy közben fenntartja a gazdasági egyensúlyt, akkor ennek komoly hatása lehet a bizalom helyreállítására. Magyarországon már közel két éve tart a bizonytalanság, nem lehetett tudni, hogy lesznek-e előrehozott választások, vagy nem, lesz-e szakértői kormány vagy sem stb. Már ennek a bizonytalanságnak a megszűnése is hatással lehet a gazdaság szereplőire, élénkítheti a beruházásokat. Remélhetően ismét emelkedni fog az új vállalkozások száma, újra előveszik a terveiket azok, akik döntéseiket a bizonytalan helyzet miatt elhalasztották.

hvg.hu: Az IMF 2010 októberéig meghosszabbította a hazánkkal kötött hitelmegállapodást. Sokan tagadják, hogy szükség volt egyáltalán az IMF hitelére. Jól tettük, hogy felvettük ezt a kölcsönt?

Sz. Gy: Nem tehettünk mást, az IMF-hez kellett fordultunk, mert amikor a globális válság kirobbant 2008 októberében, Magyarország egyszerűen nem fért hozzá a külföldi tőkepiacokhoz. Veszélybe került nemcsak az állam, de a bankok és a vállalatok finanszírozása is. Az IMF-et éppen az ilyen helyezetek kezelésére hozták létre 1944-ben. Az intézmény rossz hírneve onnan származik, hogy az országok akkor fordulnak az IMF-hez, amikor olyan válságos helyzetbe kerültek, hogy már nincs más külső forrásbevonási lehetőségük és a fogyasztásukat vissza kell szorítani. Természetesen az IMF a kölcsön fejében feltételeket szab, melyeknek teljesítésével helyreáll a pénzügyi egyensúly és az ország újra hozzáférhet a nemzetközi pénzpiacokhoz. Tőlünk először is azt várták, hogy a külső finanszírozási igényt és az ezzel összhangban lévő belső keresletet arra a szintre mérsékeljük, amit az ország finanszírozni tud az IMF-től és az EU-tól kapott kölcsönökből, mert akkor csak ezek a külső források voltak elérhetők Magyarország számára. Sajnálatos, hogy az IMF Magyarország esetében nem erőltetette azokat a szerkezeti átalakításokat, melyek hosszabb távon elősegítenék a versenyképességünk helyreállítását.

hvg.hu: Persze egy átmeneti kormány aligha lett volna képes ilyesfajta szerkezeti átalakításokra. Láttuk, milyen nyögvenyelősen született meg a bankok „magatartási kódexe”, amely az ügyfélkapcsolat szabályait fogalmazza meg. Ön szerint ez elegendő garanciát jelent, hogy elejét vegye az ügyfelek kiszolgáltatottságának?

Sz.Gy: A válság egyik nagy tanulsága, hogy a pénzügyi közvetítést hatékonyabban kell szabályozni, anélkül, hogy a bankok közötti versenyt akadályoznák. Nemcsak a bankokról van szó, hanem a befektetési alapokról, az úgynevezett hedge fund-okról és a hitelközvetítők tevékenységről is. Ezeket világszerte nem, vagy csak nagyon lazán szabályozták. Éppen a pénzügyi szabályozás, illetve a pénzügyi felügyelet megerősítése van napirenden a G20-as csúcstalálkozón is. Magyarországon a PSZÁF-nak függetlenséget kell garantálni, és azt is biztosítani kell, hogy jogszabályokat, rendeleteket önállóan tudjon megalkotni. Ehhez szükséges az alkotmányt módosítani. Ez az új parlament feladata lesz. A most érvénybe lépő „magatartási kódex” betartatásáról a PSZÁF-nak kell majd gondoskodnia.

hvg.hu: Mit vár a Fidesz gazdaságpolitikájától?

Sz.Gy: A munkahelyteremtés, illetve az EU-s pénzek hatékonyabb felhasználásának prioritását. Az euró mielőbbi, de nem elhamarkodott bevezetését. Azt, hogy Magyarország viszonylag gyorsan kilábal a válságból. Ennek persze feltétele, hogy folytatódjék a vezető országok intézkedéseinek globális méretű összehangolása. Úgy vélem, a jövő tavaszi választások eredményeképpen Magyarországon olyan kormány alakul, amely ismét élvezni fogja a közvélemény bizalmát.

Pelle János