Folytassuk a hvg.hu értesüléseinek felsorolását: Kövér Lászlót jósolják a következő házelnöknek, mivel „Schmitt Pál nem szívesen jönne haza Brüsszelből”. A minden bizonnyal népes Fidesz-frakció vezetését Szijjártó Péterre bízná Orbán Viktor.

Ellentétesek a vélemények, kész-re vállalni a jövendő kormányfő a minisztériumok átszervezésének óriási feladatát és a jelenleginél kevesebb tárcával számolva, csúcsminisztériumokba vonná össze a rokonterületek irányítását. Ha valóban létrejönnek csúcsminisztériumok, akkor – a találgatások szerint – a miniszterek munkáját parlamenti államtitkárok segítenék, erős jogosítványokkal. A parlamenti államtitkárok a politikai államtitkárok helyére lépnének, ezzel Orbán mintegy visszatérne Antall József korai elképzeléséhez. Antall a minisztériumok második vonalába parlamenti államtitkárokat szánt, de végül is az Országgyűlés és minisztériumok közötti összekötő szerepre kialakított posztot politikai államtitkári címmel ruházták föl.

Orbán Viktor

Túry Gergely

Orbán visszaállítaná a szocialista-liberális kormányok idején szüneteltetett közigazgatási államtitkársági funkciót. A közigazgatási államtitkár fogná össze a minisztériumokban folyó közigazgatási, törvényelőkészítési feladatokat, mozgatná az apparátust, és közvetítene a politikai döntéshozók és a minisztérium feladatvégrehajtói között.

A nemzetpolitika alakítása visszakerülne a miniszterelnöki kabinetbe. A belügyminiszteri posztot Pintér Sándor töltené be, aki a nemzetbiztonsági szolgálatok átszervezése után ez utóbbi területet is felügyelné. A külügyminiszter Martonyi János lenne, parlamenti államtitkárai: Németh Zsolt és a Brüsszelből hazahívandó egykori római nagykövet, Győri Enikő lennének, közigazgatási államtitkárként pedig Bába Ivánt emlegetik.

A Fidesz gazdaságpolitikájának meghatározó személyisége, Matolcsy György gazdaság-stratégiai tárcát kapna. Ez a minisztérium –  ha valóban létrejön – hasonlítana az 1998 és 2002 közötti kormányzati periódusban az akkori Miniszterelnöki Hivatal keretében működő, Bogár László vezette Stratégiai Elemző Központra. Az oktatást, a kultúrát, az emberi jogi, kisebbségi kérdéseket és az egyházakkal való kapcsolattartást a mai oktatási és kulturális tárca helyén létrehozandó csúcsminisztériumból igazgatnák. Vezetésére eredetileg Lázár János hódmezővásárhelyi polgármestert szemelték ki, de ő, úgy mondják, nem vállalja a posztot. Orbán állítólag szívesen látna tudóst ebben a pozícióban: Tulassay Tivadarnak, a Semmelweis Egyetem rektorának, és Vizi E. Szilveszternek, a Tudományos Akadémia volt elnökének a nevét emlegetik. Ebben a minisztériumban kapna parlamenti államtitkári posztot Hoffmann Rózsa (oktatás), Szőcs Géza (kultúra) és Balog Zoltán (emberjogi-kisebbségi kérdések és az egyházakkal való kapcsolattartás). A közlekedési tárca ismét Fónagy János irányítása alá kerülne.

Egyelőre nincs gazdája a honvédelmi tárcának, sokan ide várják Lázár Jánost befutónak. A földművelési és vidékfejlesztési minisztérium vezetője is egyetemi katedráról érkezhet, Ángyán József gödöllői professzor személyében. Egy másik lehetséges jelölt Glattfelder Béla EP-képviselő, aki 2004 óta tagja az EP mezőgazdasági bizottságának. „Kisujjában van minden, amit Európában tudni lehet a mezőgazdaságról” – állítják a téma ismerői.

Nem tudni még, hogy ki lesz annak a humánpolitikai csúcsminisztériumnak az első embere, amely a mai szociális és foglalkoztatási, valamint egészségügyi minisztérium feladatainak összevonásával jönne létre. Korábban szó volt Gál Kinga európai parlamenti képviselő hazahívásáról, ez ma már nem biztos. Keresik, melyik minisztériumba tagolódjék a környezetvédelem, miközben kormányzaton belüli felelőse állítólag megvan, Orbán 1998 és 2002 közötti kabinetfőnökének, Nagy Andor kereszténydemokrata politikusnak a személyében.

Informátoraink egybehangzóan állítják, hogy Orbán Viktor kormányzati szerepet szán Fellegi Tamásnak is, ő lenne felelős az infrastrukturális beruházásokért, illetve az EU-s pénzek elosztásáért. Azt nem tudni, még a találgatások szintjén sem, kiket akar Orbán a Magyar Fejlesztési Bank, az APEH, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár élére kinevezni.

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy e találgatásoknak ne tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget annál, amennyit érnek. Jó néhány név bejöhet, de lehetnek óriási meglepetések is, amelyekre ma még nem is gondolunk. Mindenesetre érdekes lesz összevetni a fenti tippeket – ha valóban az Orbán-kormányt iktatják be – a kinevezettek tényleges névsorával.

D. L.