Lamperth Mónika elmondta, az MSZP-ben senkinek nincs kétsége afelől, milyen fontos az ország számára a tízévenként végrehajtott népszámlálás. Erre egyébként az EU-s tagság is kötelez, hiszen tartalmát az Eurostattal, az EU statisztikai hivatalával is egyeztetni kell. Még a szocialista kormány alatt, 2008 októberében a parlament jóváhagyta a népszámlálási törvényt, ám Sólyom László akkori köztársasági elnök visszaküldte az országgyűlésnek. Fő kifogása az volt, hogy a vallásra és az etnikumra vonatkozó kérdések nem maradhatnak ki a kérdőívből, mert ezek 2001-ben már szerepeltek, és szükség van rájuk az adatok összehasonlítása végett.

Lampert Mónika szerint az e kérdéskörre vonatkozó népszámlálási adatok megbízhatatlanok, ezt támasztják alá a kutatási eredmények. Az adatszolgáltatás e téren önkéntes, sokan nem válaszolnak a feltett kérdésekre, ráadásul az emberek önmagukról alkotott véleménye gyakran eltér a valóságtól. Ezekből az adatokból nem lehet dolgozni, érdemesebb a kutatásokra támaszkodni. 2001-ben valamivel több, mint 120 ezer ember vallotta magát cigánynak, holott tudjuk, a tényleges létszám ennek a többszöröse, 600-800 ezer körül jár – fejtette ki a szocialista politikus.

Kérdésünkre, mit szól ahhoz, hogy az Orbán-kormány most ismét változtatott a kérdőíven, Lampert Mónika elmondta, ez immár másodszor történt meg: először júniusban, a kereszténydemokraták javaslatára kiegészítették a vallási kötődésre vonatkozó kérdést. „Ehhez képest meglepődtünk, hogy a kormány nevében Navracsics Tibor a minap beterjesztette a parlamentben a népszámlálási törvény legújabb módosítását. Ez vagy hihetetlen kapkodásra utal, vagy pedig az a törekvés húzódik meg mögötte, hogy a Fidesz-KDNP bővíteni akarja az adatbázisát. Ezért akarják most összeírni a lakások címeit is, összekötve a benne lakó személyek adataival is. Ha ez megvalósul, eltűnik minden adatvédelmi garancia, az összes magyar állampolgárt be lehet majd azonosítani, ami egy demokráciában megengedhetetlen” – hangsúlyozta a politikus.

Igaz, hogy a KSH egyfajta szimpátia-listát készíthet a népszámlálással begyűjtött adatokból, amit azután a Fidesz politikai célokra használhat fel?  – szegeztük Waffenschmidt Jánosnénak, a KSH népszámlálási és népesedésstatisztikai főosztálya vezetőjének a kérdést. Ő határozottan visszautasította a feltételezést, hogy a KSH hajlandó lenne bizonyos politikai érdekeket kiszolgálni. „A KSH, illetve a statisztikai szolgálat hitelét nem lehet aláásni, ha meginog az állam alapvető intézményeibe vetett bizalom, lehetetlenné válik a kormányzás” – fejtette ki.

„A cenzus elvégzése során valamennyi lakást össze kell írni, az ott lakó személyekkel együtt. A KSH-nak technikai okok miatt van szüksége a lakcímekre. Az összeírás utolsó fázisában, a népszámlálás utáni héten, a pótösszeírási szakaszban, a kérdezőbiztosok azokat a lakásokat keresik felé, melyek addig az összeírásból kimaradtak. Ez csak úgy lehetséges, ha tisztában vannak azzal, milyen címekről érkeztek be a kérdőívek. Mivel jövőre, első ízben a népszámlálások történetében, internetes adatfelvételre is sor kerül, azok esetében, akik a hálón küldik be a kérdőíveket, szintén szükség van arra, hogy feltüntessék címüket. A KSH a címadatokat külön kezeli az egyéb adatoktól. A cím csak a lakáskérdőíven szerepel majd, a személyi kérdőíveken nem” – közölte a főosztályvezető.

Mint hozzátette: a lakosság háromféle módon teljesítheti majd az adatszolgáltatást: interneten kitöltheti és visszaküldheti az elektronikus kérdőívet. A hagyományos módon, papíron is kitöltheti a kérdőívet. Aki egyik lehetőséggel sem kíván élni, azt majd otthonában számlálóbiztos keresi fel.

Ha a vallásra vagy a nemzetiségre vonatkozó kérdésekre olyan megbízhatatlan válaszok érkeznek, mint ahogy azt Lamperth Mónika érzékeltette, minek erőltetik? – tettük fel a kérdést. Waffenschmidt Jánosné elmondta: „a tíz évvel ezelőtti népszámlálás adatai azt mutatják, hogy ezekre a kérdésekre is válaszolt a lakosság. Ha nem is száz százalékban, de az emberek túlnyomó többsége. Tény, hogy a cigányság egy része 2001-ben nem vállalta az identitását, és jó lenne pontosabb adatokat ismerni a létszámukról. Széles körű egyeztetést folytattunk a témában illetékes kutatókkal és szakértőkkel. Némileg változtattunk a 2001-es kérdéseken, azt remélve, hogy pontosabb válaszokat kapunk: nemcsak azt kérdezzük meg, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát, de azt is, hogy tartozik-e valamilyen más nemzetiséghez vagy etnikai csoporthoz. Vagyis valaki akár többes identitást is vállalhat” – mondta el a KSH vezető munkatársa.