szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Halálos áldozatokat követeltek szerdán Athén belvárosában a tüntetések a kormány gazdasági megszorító politikája ellen. Három banki alkalmazott vesztette életét abban a bankfiókban, amelynek épületét feldühödött tüntetők Molotov-koktélokkal felgyújtották.

A lángokat eloltották a kétemeletes épületben, és kimentették az épületben rekedt embereket. A tüntetők nem sokkal később két újabb épületet, egy közigazgatási és egy adóhatósági épületet gyújtottak fel gyújtópalackokkal. Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök elítélte a parlamentben a felgyújtott bankfiókban történt "brutális gyilkosságot". A súlyos erőszakcselekmények hírére több mint öt százalékkal zuhantak a görög banki részvényárak az athéni tőzsdén. Az athéni rendőrséget "általános riadókészültségbe" helyezték. Az intézkedés értelmében mindenkit mozgósítanak, és behívják szolgálatba a szabadságukat töltő rendőröket is. A legjelentősebb görög szakszervezetek az egész országra kiterjedő 24 órás sztrájkot hirdettek szerdára tiltakozásul az athéni kormány gazdasági takarékossági politikája ellen, amelyet az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás nyomán vezet be. A szervezők jelentése szerint mintegy 60 ezren vonultak a főváros utcáira, a hatóságok viszont úgy vélték, hogy 25 ezernél nem voltak többen.

Heves összecsapások törtek ki a dühödt tüntetők és a rohamrendőrök között, akik egyebek között könnyfakasztó gránátokkal igyekeztek szétoszlatni a tömeget. A tüntetők gyújtópalackokat és utcaköveket dobáltak a rendőrökre, és megpróbálták áttörni a parlamentet körülvevő biztonsági kordont. Az összecsapások idején a parlament gazdasági bizottsága éppen a kormány által vasárnap jóváhagyott megszorító csomagról tanácskozott. Görögország második legnagyobb városában, Szalonikiben hozzávetőleg 20 ezren vonultak fel a városközpontban, s a tüntetők törtek-zúztak. A rendőrség négy embert előállított a haláleseteket okozó tűzesettel összefüggésben. A gyújtogatások után viszonylag lenyugodtak a kedélyek Athén belvárosában. A parlament közeléből távoztak a tüntetők, a környéken szétszóródott égett törmelékek utalnak a kora délutáni összecsapásokra. Az országos sztrájk idejére leállt Görögország légi forgalma, nem üzemelnek a kikötők, az iskolákban szünetel az oktatás, a kórházakban csak a rendkívüli esetekhez szükséges személyzet tart ügyeletet. Nem látogathatóak a főváros történelmi nevezetességei, így az Akropolisz sem.

A német Bundestag megkezdte szerdán a Görögország megsegítésével kapcsolatos nemzetközi megállapodást támogató, illetve a német szerepvállalást körvonalazó törvénytervezet vitáját. Angela Merkel kancellár rendkívüli kormánynyilatkozatában úgy fogalmazott: Európa és egyben Németország jövője a tét. Hangsúlyozta, hogy Görögországban olyan szükséghelyzet alakult ki, amely az euró stabilitását veszélyeztette. Ezért cselekedni kellett, és az EU, valamint az IMF segélycsomagja egyfajta ultima ratiót jelentett - szögezte le a kancellár. Merkel védelmébe vette a megállapodást, hangsúlyozva, hogy Görögország olyan alapvető kötelezettségeket vállalt, amelyek biztosítják a válságból való kilábalás lehetőségét, és egyben az euró stabilitásának megőrzését. Megerősítette, hogy a három évre szóló segélyprogramban Németország a tervek szerint 22,4 milliárd euróval vesz rész, amelynek első részlete - 8,4 milliárd euró - még az idén esedékes. Utalt arra is, hogy a német közreműködés nem a központi költségvetésből történik, hanem egy olyan hitelkonstrukcióval, amely az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt - az állam garanciavállalása mellett - zajlik.

A tervezet jóváhagyása péntekre várható, de annak sok ellenzője van a kormánypártok körében is. Londoni gazdaságelemző és befektetési csoportok szerdai helyzetértékelése szerint az EU-IMF-mentőcsomagnak - a konszolidációs programmal együtt - elvileg fedeznie kell a görög államháztartás finanszírozási igényeit 2012 végéig. A valóságban azonban továbbra sem egyértelmű, hogy a közfinanszírozási szektor deficitjének tervezett mértékű leépítése elérhető-e. A Lombard Street Research nevű vezető citybeli gazdaságelemző cég szakértői szerint még ha sikerülne is teljesíteni a konszolidációs programot, az olyan súlyos recesszióval járna, amely veszélybe sodorhatja a bankrendszert, és így végső soron az állam fizetőképességét is, mivel csak az állam tudja újratőkésíteni a bankokat és garantálni a betétesek pénzét. Ez utóbbi az az ok, amelynek alapján a piac helyesen jár el, amikor megkérdőjelezi a jelenlegi konszolidációs terv hitelességét.

A Lombard Street Research szerint a görög kormány "nem hiteles garantálója" a háztartások és a vállalatok betéteinek. A görög pénzintézetekből eddig 13 milliárd eurónyi betétállományt vontak ki, 90 százalékban lakossági betétesek - áll a neves londoni gazdaságkutató elemzésében. Az elemzés szerint a görög válságot övező piaci pánik addig nem múlik el, amíg az euróövezeti kormányok hivatalosan áldásukat nem adják a mentőcsomagra, és amíg "a pénz nincs a bankban".

A Barclays Capital befektetési csoport elemzése azt emeli ki, hogy a görög konszolidációs program a hazai össztermékhez (GDP) mért elsődleges államháztartási egyenleg hozzávetőleg 14 százalékpontos kiigazítását célozza 2009-2014 között, és ilyen mértékű kiigazításra az elmúlt évtizedekben alig volt példa Nyugat-Európában. Ráadásul azokat az országokat, amelyeknek sikerült ilyen mértékű konszolidációt végrehajtaniuk, ebben nagyon erőteljes nominális GDP-növekedés segítette, ami azonban valószínűtlen Görögország esetében.

MTI Gazdaság

A görög válságot az athéni kereskedők másként látják

Gyengülő vásárlóerő és a jövővel szembeni aggodalmak – az athéni belváros egyik üzletét vezető Marigo szerint ez lesz a görögökre kényszerített megszorító intézkedések eredménye. Azonban kollégáihoz hasonlóan ő is fatalista, s beletörődik a forgalmat csökkentő intézkedésekbe – írja az MTI athéni tudósításában.

MTI Gazdaság

Görög válság: a német bankok is beszállnak

A német bankok is részt vesznek Görögország megsegítésében. Erről állapodott meg kedden Berlinben Wolfgang Schauble pénzügyminiszter több németországi magánbank, köztük a Deutsche Bank vezetőivel. Közben magas rangú pénzügyminisztériumi források azt hangsúlyozták, hogy a Görögországnak előirányzott 110 milliárd eurónál a következő három évben többre lesz szükség.

MTI Világ

Káoszt okozhat Görögországban a 48 órás sztrájk

Demonstrációk mellett munkabeszüntetéssel is tiltakoznak Görögországban a kormány megszorító intézkedései ellen, de ez - az osztrák pénzügyminiszter szerint - nem szabad, hogy felhígítsa a segélycsomag fejében kötött megállapodást. Kedden Németország után a francia nemzetgyűlés is elfogadta a segélycsomagot.

MTI Gazdaság

A görög válság újra gyengítette a forintot

A súlyosbodó euróövezeti bizalmi válság miatt jelentős árfolyamveszteségeket szenvedtek el a térségbeli devizák: kedden délután négy órakor 273,46 forinton jegyezték az eurót a hétfő este fél hatkor tartott 269,88 forint után.

MTI Gazdaság

"Félek a görögöktől, még ha fedezetet hoznak is"

Az euróövezet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) három évre 110 milliárd euró kölcsönt szavazott meg Görögországnak. Görögország ebből legalább másfél évig törlesztheti lejáró adósságait anélkül, hogy ki kellene mennie a piacra refinanszírozásért. A piacok mégis fanyalognak, sőt, tulajdonképp terjed a pánik.

Die Presse: Európa 1945 óta nem volt ennyire súlyos helyzetben

Die Presse: Európa 1945 óta nem volt ennyire súlyos helyzetben

12 millió éves krokodil maradványait találták meg egy perui sivatagban

12 millió éves krokodil maradványait találták meg egy perui sivatagban

Venezuelában 60 évre eltilthatják közhivataloktól, akik támogatják a választási csalás miatti szankciókat

Venezuelában 60 évre eltilthatják közhivataloktól, akik támogatják a választási csalás miatti szankciókat

Összecsapások vannak az utcán Tbilisziben, miután a kormány bejelentette, hogy felfüggeszti az EU-csatlakozási tárgyalásokat

Összecsapások vannak az utcán Tbilisziben, miután a kormány bejelentette, hogy felfüggeszti az EU-csatlakozási tárgyalásokat