szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Magyarországgal mint elrettentő példával állt elő Angela Merkel, amikor a menekültügyek kezelésének lehetőségeiről beszélt a német köztévében. De arról is beszélt, hogy szerinte a Brexit visszafordíthatatlan.

A menekültek védelme az Európai Unió humanitárius felelőssége – mondta Angela Merkel egy vasárnapi televíziós interjúban. A német kancellár a ZDF országos köztelevízióban vasárnap este adásba került interjúban elmondta: amikor tavaly dönteni kellett a menekülthullám kezeléséről, meg kellett fontolni, vajon "hagyjuk-e Görögországot egyedül a feladattal", vagy

"bánjunk igen rosszul a menekültekkel, ahogy például Magyarországon tették",

vagy pedig humanitárius okokból "védelmet nyújtunk az embereknek".  A védelem megadása mellett kellett dönteni, mert az EU hitelességére és értékeire tekintettel minden más reakció "teljességgel elfogadhatatlan lett volna" – mondta Angela Merkel.

A történtek első "tanulsága", hogy korábban el kell kezdeni foglalkozni azzal, hogy miként élnek az emberek az EU szomszédságában, és többet kell tenni a menekülésre késztető okok megszüntetéséért. Másodszor "meg kell tanulni", hogy miként lehet megvédeni az uniós külső határt és megakadályozni az illegális migrációt, a harmadik teendő pedig a menekültek "méltányos elosztása" az uniós tagországok között – mondta a német kancellár, kiemelve, hogy az első két területen jelentős a haladás, de a menekültek elosztásában "még mindig vannak hiányosságok".

Az EU–Törökország-megállapodásról szólva hangsúlyozta, hogy mindkét fél érdeke az illegális migráció megakadályozása, amikor pedig stabilizálódik a helyzet, az EU-nak legális úton is be kell fogadnia menekülteket, és erről tárgyalnia kell Törökországgal.

A német Bundestag elnöke szerint nem biztos a britek távozása
Az uniós tagság megszüntetését pártolók népszavazási győzelme ellenére nem biztos, hogy Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból – mondta a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke egy vasárnapi lapinterjúban. Norbert Lammert a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a júniusi referendum eredménye révén ugyan "valószínűbbé vált, hogy Nagy-Britannia két év múlva nem lesz az EU tagja", de a Brexitet – a brit uniós tagság megszüntetését – nem tartja "lefutott ügynek".
Úgy vélte, a népszavazás az esetek többségében "felesleges", és előfordul, hogy csak azért írják ki, mert a politikusok a választóktól való félelmükben ki akarják vonni magukat az adott kérdés megválaszolásának felelőssége alól. Lammert szerint a népszavazásokon "mindenféléről szavaznak, de szinte sohasem a szavazás tényleges témájáról".

A kancellár a brit uniós tagságról tartott népszavazással kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte a Brexit – Nagy-Britannia kilépése az EU-ból – visszafordíthatatlan folyamat. A brit szavazók "meghozták a döntést", így a következő lépés az lesz, hogy országuk az uniós alapszerződés 50. cikkelye alapján kezdeményezi a kiválást. Ez "emberi számítás szerint" akkor történik majd meg, amikor végrehajtják a váltást a miniszterelnöki tisztségben – mondta Angela Merkel. Szerinte a kilépésről folytatandó tárgyalásokon szó sem lehet arról, hogy Nagy-Britannia "kimazsolázza" az uniós alapszabadságok közül a számára előnyös elemeket.

A Nagy-Britannia nélküli EU-ban a legfontosabb feladat a belső és külső biztonság erősítése, "beleértve a külső határok védelmét", továbbá a versenyképesség és a gazdasági növekedés erősítése és a munkanélküliség csökkentése, a harmadik súlypont pedig a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása. A huszonhetek vezetői ezekről az ügyekről tárgyalnak majd szeptember közepén Pozsonyban – mondta Angela Merkel. Hangsúlyozta, hogy nem az EU intézményi felépítésével vagy az integráció további mélyítésével kell foglalkozni, hanem azzal, hogy miként lehet "eredményeket elérni". Egyben visszautasította azt a felvetést, hogy Németország ragaszkodása a költségvetési fegyelmet és szerkezeti reformokat a középpontba helyező politikához hozzájárult volna a Brexitet pártolók győzelméhez Nagy-Britanniában és az EU-val szembeni elégedetlenség erősödéséhez a közösség más országaiban.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke kiemelte, hogy Németország a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) által vezetett kormány idején – a kétezres évek elején – elindított szerkezeti reformoknak köszönheti, hogy több munkahely jött létre és beindult a növekedés. Hozzátette, hogy szerinte más uniós tagállamoknak is ezt az utat kell követniük.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!