szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hamarosan megindulhat az izraeli szárazföldi hadművelet, Joe Biden a beszédében összekapcsolta az orosz–ukrán és az izraeli–palesztin konfliktust és arra kérte a kongresszust, hogy juttasson mindkét országnak jelentős segélyt. Az ENSZ főtitkár azonnali tűzszünetre szólított fel. A háború minden fontos híre itt, percről percre.

Izrael háborúban
A Hamász 2023 őszi brutális támadása óta Izrael előbb Gázában, majd Libanonban kezdett ellenoffenzívát, hogy megtörje az Irán által támogatott szélsőségesek állandó fenyegetését és kiszorítsa szomszédságából a terroristákat. Az eszkalálódó háború legfontosabb fejleményeiről folyamatosan beszámolunk.
Friss cikkek a témában

Most érkezett

Letartóztatták a Hamász szóvivőjét

Az izraeli hatóságok azt közölték, letartóztatták Haszan Juszefet a Hamász szóvivőjét a Ciszjordániában végrehajtott rajtaütések során, írja a CNN.

Korábban arról számoltak be, hogy Juszef vélhetően a Hamász több mint 60 tagja között van, akiket Izrael őrizetbe vett. Juszef vezető palesztin politikai személyiség, a Hamász hivatalos ciszjordániai szóvivője, és tagja a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak.

 

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3

Erről beszélt még Biden

Ukrajna és Izrael támogatásának fokozása és az Egyesült Államok globális vezető szerepe mellett érvelt Joe Biden amerikai elnök washingtoni idő szerint csütörtök este tartott rendkívüli tévébeszédében.

Fehér házi dolgozószobájából az amerikaiaknak szánt üzenetében azt hangoztatta, hogy a két katonai konfliktus látszólag az Egyesült Államoktól távol zajlik, de meghatározóak Amerika nemzetbiztonsága szempontjából. Megfogalmazása szerint a támogatás megadása a két ország számára „okos befektetés, amely jól megtérül Amerika biztonsága szempontjából a következő nemzedékeknek”.

 

„Az a történelmi tanulság, hogy amikor terroristák nem fizetik meg az általuk elkövetett terrorcselekmények, és diktátorok az általuk elkövetett erőszak árát, akkor még több káoszt, halált és pusztítást okoznak” – vélekedett Biden.

Jelezte, hogy már pénteken sürgősséggel a kongresszushoz fordul pótlólagos költségvetési forrásokért, amelyekből a többi között Ukrajna és Izrael további támogatását fedezné.

Azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezető szerepe tartja össze a világot.

Kitért a kedden a gázai kórház közelében becsapódott rakéta eredetével kapcsolatos vitára is, és kijelentette: nem Izraeli műve volt. Úgy fogalmazott, hogy „megtört szívvel fogadta palesztin életek tragikus elveszítését”.

A várakozások szerint az elnök összesen 105 milliárd dollár jóváhagyását kéri majd a törvényhozástól, amelyből 60 milliárdot szánna Ukrajnának, 14 milliárdot pedig Izraelnek, valamint a keret várhatóan tartalmaz 10 milliárd dollárt humanitárius célokra, és 14 milliárdot az Egyesült Államok külső határain tapasztalható migrációs válság kezelésére.

„Az életük célja a dzsihád, és a Hamász is teljes mértékben dzsihádista szervezet”

A kegyetlen mészárlással és annak megörökítésével a Hamász azt akarta üzenni, hogy a zsidók senkik – mondja Harel Chorev, a Móse Daján Központ (Tel-avivi Egyetem) történésze, a palesztin ügyek szakértője.

 

Görög ortodox templomot ért találat Gázában

Az izraeli hadsereg szerint a Hamász egyik központja volt a környéken, azt támadták.

Kiürítenek egy izraeli települést a libanoni határnál

Az izraeli hadsereg evakuálja a libanoni határ közelében fekvő Kirjat Smonát – írja a BBC. A település kiürítéséről szóló parancsot Joáv Gallant védelmi miniszter írta alá.

A lakosokat állami fenntartású vendégházakban helyezik el.

A 23 ezres települést a napokban többször érte rakétatámadás a libanoni Hezbollah siíta milícia és az izraeli hadsereg összecsapásai során.

Korábban Izrael bejelentette, hogy négy kilométer széles ütközőzónát hoz létre a libanoni határnál.

 

Novák Attila történész: Izrael két front közé kerülhet és az nagyon komoly problémát jelent számára

A Hamász október 7-i támadása a csúcspont volt, nem valaminek a kezdete - mondta a hvg360-nak Novák Attila történész, Közel-Kelet szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Goldziher Intézet tudományos főmunkatársa. Beszélt arról is, miért nem indult még meg az izraeli szárazföldi akció, és milyen egyezkedések lehetnek a háttérben.

Leminősítési felülvizsgálat alá vette Izrael államadós-besorolásait a Moody's

Összehúzott szemöldökkel nézi Izraelt a Moody's

Leminősítési felülvizsgálat alá vette Izrael államadós-kötelezettségeinek osztályzatait a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal a véleményével indokolta a lépést, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael elleni váratlan támadása nyomán megnövekedtek az eddig is magas geopolitikai kockázatok, amelyekkel Izrael kénytelen szembenézni.

Amit a túszokról tudni lehet

A becslés szerint 203 embert – köztük 30 gyereket és 20 hatvanévesnél idősebbet – tartanak túszként fogva Gázában – adta hírül katonai forrásokra hivatkozva az izraeli közszolgálati média.

A Hamász tájékoztatása szerint 200-250 emberről lehet szó. A terrorszervezet azt is közölte, hogy húsznál is több túszt öltek meg izraeli légi csapások.

Izraeli közlés szerint a túszokat Gázába vitték, de a pontos tartózkodási helyük az enklávén belül nem ismert, ami nehezíti a kimentésüket. Feltételezések szerint azonban a Gáza alatti alagútrendszerben tarthatják őket, amelyet az izraeli katonák csak „gázai metrónak” neveznek.

Katari közvetítők azt közölték, hogy próbáltak tárgyalni az Izraelből elhurcolt nők és gyerekek szabadon bocsátásáról cserébe 36, izraeli börtönben tartott palesztin nő és gyerek elengedéséért, de egyelőre nem jutottak megállapodásra.

Törökország ugyancsak tárgyal a Hamásszal, hogy biztosítsa a külföldiek, civilek és gyerekek szabadon bocsátását.

Joe Biden amerikai elnök arról beszélt, „pokoli munkát” végeznek, hogy megtalálják a Hamász által fogva tartott amerikai túszokat.

(via The Guardian)

Már 32 amerikai áldozata van a konfliktusnak

Az Egyesült Államok 32 állampolgára esett eddig az izraeli konfliktus halálos áldozatául és 11 amerikait eltűntként tartanak nyilván – közölte a külügyminisztérium.

Azt nem részletezték, hogy az eltűntek közül hányan vannak a Hamász október 7-én elhurcolt túszai között, megismételték ugyanakkor, hogy a foglyok kiszabadítása prioritás és komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesznek. A kérdés napirenden volt Antony Blinken külügyminiszter többnapos közel-keleti útján.

Matthew Miller szóvivő a gázai kórháznál kedden becsapódott, és emberek százainak életét követelő rakétatámadással kapcsolatban úgy nyilatkozott: az amerikai szervek eddigi vizsgálata megerősíti azt, hogy a Gázai-övezetből kilőtt, célt tévesztett rakétáról volt szó, de továbbra is zajlik az adatgyűjtés.

Megjegyezte, hogy Izrael nagyobb számú bizonyítékot hozott nyilvánosságra állítása alátámasztására. Hozzátette, hogy palesztin részről bizonyítékot nem mutattak be és hibaként utalt arra, hogy egyesek a Hamász puszta állítását „készpénznek” veszik, tényként fogadják el, hogy a rakéta izraeli részről indult.

100-300 ember halhatott meg a csapást szenvedett gázai kórházban

Az amerikai hírszerző szolgálatok jelenlegi becslése szerint 100-300 ember halt meg a gázai Al-Ahli Arab kórház területén történt robbanásban. Az AFP hírügynökséghez eljutott információ pontosításán továbbra is dolgoznak.

A Hamász által irányított enklávé egészségügyi hatósága korábban 471 halálos áldozatról adott hírt.

 

1 2 3
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!