szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Őrizetbe vette az izraeli rendőrség pénteken Jeruzsálemben a palesztin elnökválasztás egyik esélyes jelöltjét, Musztafa Bargútit. Másfél hét leforgása alatt második alkalommal járnak el izraeli rendőrök Bargúti ellen.

Szemtanúk elmondása szerint Bargútit a Jeruzsálem óvárosába vezető Oroszlános kapunál (Szent István kapunál) tartóztatta fel és ültette rendőrségi autóba három izraeli nyomozó. Az eset előtt röviddel Bargúti maga jelentette be kelet-jeruzsálemi sajtótájékoztatóján, hogy a Mecsetek terére indul, és az al-Aksza mecsetben részt vesz a pénteki nagyimán.

Őrizetbe vételekor Bargúti azt kiabálta a rendőröknek, hogy Kelet-Jeruzsálemben tartózkodási engedéllyel bíró elnökjelöltet vesznek őrizetbe. Az izraeli rendőrség szóvivője annyit fűzött a történtekhez, hogy Bargútinak nincs joga az al-Aksza mecsetbe menni, és ezt ő is nagyon jól tudja. "Az al-Aksza mecset nem a propaganda, hanem az ima helye" - tette hozzá.

Izrael ígéretet tett arra, hogy biztosítja a szabad és tisztességes palesztin elnökválasztás feltételeit. Ariel Saron izraeli miniszterelnök még azt is jóváhagyta, hogy az 1967-ben megszállt, majd annektált Kelet-Jeruzsálem palesztin lakosai is részt vehessenek a január 9-i elnökválasztáson, sőt az elnökjelöltek korlátozott kampányt is folytathatnak ott.

Bargútit előzőleg december 27-én vette néhány órára őrizetbe a rendőrség, mert kampánytevékenységet folytatott Kelet-Jeruzsálemben. Ciszjordániai lakosként Bargútinak nincs joga Kelet-Jeruzsálemben kampányolni.

A palesztin elnökválasztáson független jelöltként induló Musztafa Bargúti a közvélemény-kutatások szerint a második nagy esélyes, de valójában ő is esélytelen Mahmúd Abbásszal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőjével szemben.

Musztafa Bargúti emberjogi és erőszakellenes aktivista, akit 2002-ben kizártak a kommunista Palesztin Néppártból. Az 50 éves orvos a civil társadalom vezető személyiségeként a kilencvenes évek elején részt vett a béketárgyalásokon, de az Izraellel való 1993-as átmeneti megegyezés előtt tiltakozásképpen kivonult a tárgyalásokról.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Kilenc év óta először választanak új elnököt a palesztinok

Abból a célból, hogy meggátolják a többszörös szavazást, a választóknak jobb hüvelykujjukat kell a tintával megjelölni. Mindez 400, a világ minden tájáról érkező megfigyelő szeme előtt történik, s köztük lesz az egykori amerikai elnök, Jimmy Carter is.

2004: az év krónikája

Arafat halála és az izraeli-palesztin viszály

Egy párizsi kórházban, napokig tartó haláltusa után, november 11-én elhunyt a 75 éves Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke, akit a Kairóban tartott búcsúztató ceremónia után a ciszjordániai Rámalláhban temettek el. A palesztin vezetőt hirtelen rosszra fordult egészségi állapota miatt szállították a francia fővárosba rámalláhi főhadiszállásáról, ahol lényegében izraeli házi őrizetben töltötte életének utolsó éveit. Arafatot 1969-ben választották a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) élére, amely először Jordániából, majd Libanonból folytatott gerillaháborút Izrael ellen, miközben világszerte több terrorista merénylet ért különböző zsidó érdekeltségeket. A palesztin vezető az 1993-ban megkötött oslói megállapodásért - az akkori izraeli vezetőkkel közösen - Nobel-békedíjat kapott, de 2000-ben nemet mondott Ehud Barak izraeli kormányfő ajánlatára az amerikai Camp Davidben folyó béketárgyalásokon, és ugyanabban az évben kitört a második palesztin lázadás, az intifáda.