Az északi-sarki állatok egyik fontos lételeme a jég. A jégen hozza világra kicsinyeit a fóka és azon szoptatja azokat. Úszó jégtáblákon közlekedik a rozmár és a jégen keresik élelmüket a tengeri madarak. A jegesmedve, amelyből jelenleg 22 ezer él, egyre kevesebb kis jégszigetet talál, ahol hosszú órákon keresztül várhatja kedvenc csemegéjének, a kis zsíros fókának a vízből való felbukkanását.

Ilyen szigetek keresése közben ma már egyre hosszabb távolságot kell úszva megtennie és a kutatók egyre több megfulladt állattal találkoznak. Bár a medvék ügyes úszók - 30-40 kilométert nagyobb fáradtság nélkül képesek megtenni a tengervízben - az új helyzetben gyakran kénytelen 100 kilométert is leúszni. Megesik, hogy sokkal kevesebb élelemmel, például madártojással kell megelégedniük, ez azonban alultápláltsághoz, és ugyancsak pusztulásukhoz vezet, mivel egy kifejlett állatnak napi 2 kg zsírra van szüksége. A nyári időszak kitolódása júniustól októberig öt nehezen túlélhető hónapot jelent nekik - írta Corriere della Sera című olasz napilap.

A kutatók szerint a felmelegedés és a széndioxid okozta üvegházhatás miatt a nyári jégtakaró 2080-ra teljesen el is tűnhet, akkor pedig eltűnnek a jegesmedvék is. A fajta sorsa annyiban függ az embertől, amennyiben az ember felelős ezért az ökológiai károkozásért.