Meghalt Alekszandr Litvinyenko

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Néhány héttel feltételezett megmérgezése után csütörtök este a londoni egyetemi kórházban meghalt Alekszandr Litvinyenko, az orosz titkosszolgálat volt ügynöke. A halálhírt a kórház szóvivője közölte a BBC brit közszolgálati adóban.

Litvinyenko kórházi ágyán
Péntek hajnalban Londonban meghalt Alekszandr Litvinyenko orosz ellenzéki, akit november elsején mérgeztek meg a brit fővárosban. A 42 éves, volt orosz titkosszolgálati tiszt szerint a mérgezés mögött a Kreml áll.

„Az, hogy megmérgeztek, azt mutatja, jó irányba indultam. A Kreml szokása, hogy megöli az igazmondó embereket” – mondta néhány nappal halála előtt Litvinyenko, akit azt követően tettek el láb alól, hogy kutakodni kezdett az októberben Moszkvában meggyilkolt ismert tényfeltáró újságírónő, Anna Politkovszkaja halálának körülményei után.

Litvinyenko, aki 1988-ban csatlakozott a szovjet titkosszolgálathoz a KGB-hez, majd a birodalom széthullása után az orosz államrendőrség, az FSZB alezredese lett, az állítólagos mérgezés napján három emberrel találkozott. A megölt volt ügynök környezete szerint a merénylő Andrej Lugovoj volt KGB-tiszt lehetett, aki a reggeli órákban találkozott Litvinyenkóval, és folyamatosan teával akarta itatni őt.

A 2000-ben Londonba szökött, és politikai menedékjogot kapott Litvinyenkónak november másodikán kellett volna találkoznia azzal az informátorral, aki állítólag bizonyítékokat adott volna át neki azzal kapcsolatban, hogy egy szentpétervári szervezett bűnözői csoport – valószínűleg a moszkvai vezetés akaratát teljesítve – ölte meg Politkovszkaját, és a csoport most az ő meggyilkolását készíti elő.

A szervezett bűnözéssel foglalkozó részlegen tevékenykedő Litvinyenko 1998-ban fordult szembe az orosz hatalommal, amikor azt állította, hogy főnökei utasítást adtak neki az azóta ugyancsak Londonba menekült orosz oligarcha, Borisz Berezovszkij meggyilkolására. Egy később megjelent könyvében azt írta, hogy az FSZB áll a több mint háromszáz halálos áldozatot követelő 1999-es oroszországi házrobbantások mögött, s a csecsen szakadárok számlájára írt tömeggyilkosságok célja az volt, hogy a Kreml indokot találjon az újabb csecsenföldi háború megindítására.

Az oroszországi politikusok vegyesen reagáltak a Kremlt ért vádakra. Míg az orosz parlament képviselői azt javasolták, hogy Moszkva indítson pert az ország jó hírnevét gyalázó vádaskodók ellen, s a külügyminisztérium szóvivője kommentálásra érdemtelen, „teljes képtelenségnek” nevezte a vádakat, Viktor Iljuhin orosz parlamenti képviselő szerint nem kizárt, hogy valóban a Kreml áll a gyilkosság mögött. „Miután a közelmúltban elfogadtuk azt a törvényt, amely lehetőséget ad a titkosszolgálatoknak határon kívüli terrorista ellenes akciók végrehajtására is, nem biztos, hogy nem a mi embereink állnak a háttérben” – mondta a képviselő.

Szergej Ivanov védelmi miniszter ugyancsak cáfolta, hogy Moszkva adott volna utasítást Litvinyenko megölésére, s magyarázatként hozzátette: Minden embernek megvan a maga értéke. Litvinyenko nem ért annyit, hogy miatta megmérgezzük a kiváló orosz-brit kapcsolatokat.

Németh András
Moszkva