© AP

A szerzők kutatásaik során tanulmányozhatták az amerikai kongresszus által felszabadított dokumentumokat, jelentéseket, levélváltásokat, diplomáciai utasításokat, amelyek az Egyesült Államok és a bolíviai bábkormány közötti viszony kevésbé ismert oldalaira is rávilágítanak. A dokumentumok bizonyítják, hogy amikor kezdett bezárulni Guevara és társai körül a gyűrű, az amerikaiak élve akarták elkapni, mert attól tartottak, hogy meggyilkolása esetén a körülötte kialakuló nimbusz sokat árthat nekik. Walter Rostow, az amerikai nemzetbiztonsági hivatal egyik különleges tanácsadója később így írt róla: "Guevara megölése ostoba dolog volt, bár bolíviai szempontból érhető."

És miközben La Niguerából eltüntették a parancsnok és társainak holttestét, az amerikai külügyminisztérium egyik jelentése máris az előzetes aggodalmak bekövetkeztére hívja fel a figyelmet.

"Guevara haláláért a szokásos rosszakat, az amerikai imperializmust, a zöldsapkásokat, a CIA-t fogják okolni. A latin-amerikai baloldali sajtó elkezdte kanonizálását. Bolivárhoz, El Cidhez, Spartacushoz hasonlítják."

A kötet lerombolja az amerikai titkos szolgálatok hatékonyságával kapcsolatos mítoszt - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. Számukra a Guevara-jelenség sokáig az előítéletek, dezinformációk, tévutak ködébe volt burkolva. 1965-ben például, amikor eltűnt Havannából, a CIA egy időben több országban vélte tudni tartózkodási helyét. Amikor pedig a bolíviai kormány többször jelezte a castroisták mozgolódását az országban, ezt úgy értékelték, hogy Barrientos elnök "feltupírozza" az ügyet, hogy több támogatáshoz jusson.