Sólyom László megbeszéléseket folytatott Traian Basescu államfővel, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel, akárcsak a román parlament két házának elnökeivel, Nicolae Vacaroiuval és Bogdan Olteanuval. A sajtónak elmondta: tárgyalásain olyan témák szerepeltek, amelyek nem a közös kormányülésre valók, hiszen ez utóbbiakon már lezárt témákat szentesítenek.

Basescu az uniós normákra hivatkozott

Traian Basescu a megbeszélések után, a sajtó képviselői előtt hangsúlyozta, hogy a kisebbségeknek joguk van az anyanyelven való tanuláshoz, kulturális és hagyományos értékeik megőrzéséhez, akárcsak ahhoz, hogy politikai szinten képviseltessék magukat. Basescu felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország belpolitikája eltér egymástól a kisebbségi jogok biztosítása tekintetében. De az eltérő hangsúlyok ellenére is mindkét ország szerinte teljes mértékben betartja az európai normákat ezen a terén. Úgy vélte: mindkét országnak kölcsönösen tiszteletben kell tartania a másik állam jogszabályi kereteit. Románia sohasem fogja kérni más államtól, hogy a romániai modellt vegye át - hangoztatta.

A magyar köztársasági elnök megbeszélésein felvetette az autonómia ügyét, s mindkét fél elmondhatta a maga álláspontját. Vendéglátóinak - mint Sólyom fogalmazott - meg kellett magyarázni, hogy miért van értelme a területi és a kulturális autonómiának, külön kellett beszélni arról, hogy mi az értelme az önálló magyar egyetemnek és az önálló magyar karoknak. Vagyis rá kellett mutatni, miért fontos, ha valaki úgy tanulhat, hogy meg is szabhatja, mi legyen a tanmenet, kik oktathatnak az adott helyen.

"Egyáltalán nem beszéltem soha magyar kisebbségről. A magyar nemzet itt élő részéről, magyar társadalomról beszéltem" - mondta Sólyom László, aki igyekezett megértetni partnereivel: ahhoz, hogy a magyarság fennmaradjon, integrálódjon, de ne asszimilálódjon, teljes társadalom kell, az óvodától az egyetemig terjedő önálló oktatással, önálló értelmiséggel, önálló gazdasági erővel és vállalkozókkal.

Szóba kerültek olyan nyitott kérdések, mint a verespataki aranykitermelés tervének az ügye. Sólyom László kifejezte reményét, hogy a románok saját közvéleményük és a rendkívüli környezeti kockázat figyelembe vételével fenntartással kezelik az említett tervet.

Sok szó esett az európai uniós együttműködésről, például arról, hogy az alkotmányos szerződést Basescu elnök a magyarokhoz hasonlóan támogatja. Sólyom László elmondta: a két ország az együttműködés konkrét példáját nyújthatja most, ha a jövő héten Románia Brüsszelben Magyarországgal együtt szavaz a génmódosított kukorica ügyében. Magyarország ugyanis kitiltotta ezeket a szervezeteket, az Európai Bizottság pedig most meg akarja szüntetni ezt a moratóriumot. E tilalom fenntartásához az immár kibővült unióban Románia szavazatára is szükség van - mondta Sólyom László, hozzátéve, hogy Basescu elnök megértéssel fogadta ezt a felvetést, a miniszterelnök pedig ígéretet tett, hogy felülvizsgálja az eddigi román tartózkodó álláspontot.