A szervezet miniszteri tanácsának döntéséről Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke tájékoztatta az 56 tagország képviselőit. Haraszti, aki 2004 óta tölti be ezt a tisztséget a bécsi központú szervezetnél, úgy nyilatkozott: örül, hogy elismerésre talált a munkája az 56 állam részéről.

"Örülök annak is, hogy ezzel egy magyar tisztségviselő kapott ismét bizalmat egy nemzetközi szervezetben" – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy második megbízatási időszakában is ugyanabban a kiegyensúlyozott, elfogulatlan szellemben szeretné folytatni a munkáját, mint amilyen – úgy látszik –itt elismerésre lelt". Kifejtette, hogy az új vagy újabb demokráciákban a független sajtó adminisztratív korlátozását, a televízió ilyen vagy olyan úton való monopolizálását és az újságírók elleni gyilkos erőszak megtűrését tartja a legjellegzetesebb sajtószabadság-problémának. A régebbi demokráciákban pedig az ügyészeknek azt a törekvését, hogy a könnyebb utat keresve úgy járjanak a kiszivárogtatási ügyek végére, hogy az újságírókat helyezik vád alá titoksértésért, vagy tanúskodásra kényszerítik őket a forrásaikról.

Haraszti úgy érzi, sajtószabadság-képviselőként áttörést sikerült elérnie a rágalmazás és a becsületsértés dekriminalizálása terén. – Nem csak az történt, hogy hat országban átkerült a polgári jog területére ezeknek a cselekményeknek a szankcionálása, és hogy számos országban legalább a szabadságvesztést törölték a büntetési tételek közül, hanem tavaly májusban az Európa Tanács is csatlakozott az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének az álláspontjához. Terry Davis főtitkár felszólította az ET összes tagországát, hogy a rágalmazási és becsületsértési ügyeket helyezzék át a büntetőjogból a polgári jog illetékességi körébe – fejtette ki az EBESZ képviselője.

Haraszti szerint a kriminalizálás Magyarországon is az újságírói tényfeltáró munka egyik legkomolyabb akadálya, amely veszélyezteti a közügyek félelemtől mentes megvitatását. A rágalmazás dekriminalizálása még várat magára, ugyanúgy, ahogy a "civil" titoksértésé is, holott demokráciában a titoksértésért csak a kiszivárogtató hivatalnokok büntethetők. Jelenleg is folyik titoksértési per újságíró ellen, amelyet hivatala természetesen figyelemmel kísér – mondta. (A per Rádi Antónia, a HVG munkatársa ellen folyik. – A szerk.) Haraszti kijelentette, hogy számos problémát okoz az elavult 1986-os sajtótörvény is.