szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Magyarország a Verespatakon tervezett aranybánya környezetvédelmi engedélyének elutasítását javasolja Romániának a hatástanulmány jelenlegi változata alapján - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM), miután a tárca tárgyalódelegációja két napos tárgyalást folytatott Bukarestben.

Romániának a projekt kapcsán figyelembe kell vennie Magyarország véleményét, ám az vétójogot nem jelent. Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény alapján arra van lehetőség, hogy a magyar fél észrevételeket tegyen a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban.
 
A hétfőn kezdődött konzultációra azt követően került sor, hogy a román társminisztérium júniusban megküldte a beruházó Rosia Montana válaszait azokra a kérdésekre, megjegyzésekre, amelyeket a magyar nyilvánosság és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) fogalmazott meg a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban. A konzultációk folytatódnak, a román fél az engedélyről mindaddig nem dönthet, amíg az egyeztetések le nem zárultak.
 
A magyar fél egyebek között az alternatív technológiákkal, a zagytározóval, a gátbiztonsággal, a baleseti kockázatokkal, valamint a szennyezés terjedésének modellezésével kapcsolatban tett észrevételeket és kért további, részletesebb dokumentációt.
 
A KVM szakemberei kifogásolták többek között a túl magas cianid szennyezéssel járó technológia tervezett alkalmazását, és nem találták alkalmasnak a szennyezés terjedésének modellezését sem. A szakemberek nem értettek egyet a földrengési kockázat felmérésének kidolgozottságával, valamint elégtelennek találták a baleseti kockázatelemzést is.
 
A Verespatakon tervezett felszíni bányában a kőzetből az aranyat ciános technológiával nyernék ki, és a mérgezőanyag-tartalmú meddőt felszíni tározókba vezetnék. Rendkívüli körülmények között mérgező anyag szabadulhat ki a tározókból, amely Magyarországot is elérheti, hasonlóan ahhoz a ciánszennyezéshez, amit a Nagybányán 2000-ben történt gátszakadás okozott a Tiszán. Katasztrófa esetén a szennyezés román területen mintegy 400 kilométert haladva a Maros folyón érné el a magyar határt, amelytől számítva összesen közel 70 kilométeren szennyezheti a Maros és a Tisza hazai szakaszát.
 
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Súlyos hiányosságok a verespataki hatástanulmányban

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) azt javasolja a román hatóságoknak, hogy ne fogadják el a Verespatakra tervezett aranybánya környezeti hatástanulmányát – mondta Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

hvg.hu Világ

A bíróság visszavonta a RMGC verespataki kitermelési engedélyét

Váratlan fordulat állt be az évek óta rengeteg vihart, botrányt és tiltakozást kiváltó verespataki aranybányászat ügyében, miután a gyulafehérvári Feljebbviteli Bíróság ma visszavonta a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kitermelési engedélyét.

MTI Világ

Verespatak: az EU a szabályok betartására figyelmeztet

Az Európai Bizottság a román hatóságokkal folytatott kommunikációja során folyamatosan hangsúlyozta, hogy a verespataki (Rosia Montana) aranybánya-projekt során az összes vonatkozó uniós jogszabályt megfelelőképpen figyelembe kell venni - emelte ki Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos abban a hivatalos válaszban, amelyet Hegyi Gyula (MSZP) európai parlamenti képviselő kérdéseire adott.

MTI Itthon

A NatGeonál tiltakozott a képviselő a verespataki kampány segítése miatt

Levelet küldött Hegyi Gyula (MSZP) európai parlamenti képviselő John M. Fahey-nek, a National Geographic Society elnökének, és ebben mély megdöbbenését fejezte ki, hogy a kiadócég washingtoni székháza adott otthont a verespataki beruházó Mine your own business című, környezetrombolást propagáló kampányfilmje vetítésének.

hvg.hu Itthon

Fordulat Verespatakon: újabb vizsgálat szükséges

Magyar és román civil szervezetek nyomásának hatására, a gyulafehérvári környezetvédelmi hatóság közzé tett egy határozatot, amely lényegesen megváltoztatja a verespataki aranybánya engedélyezési folyamatát ­– olvasható a Greenpeace, a Védegylet és a Magyar Természetvédők Szövetségének közös közleményében.

Világ

ENSZ-támogatást kapott a verespataki aranybánya?

A Greenpeace a verespataki Alburnus Maior civil szervezettel demonstrált ma reggel az ENSZ Fejlesztési Programjának közép-európai központja előtt Pozsonyban, az ENSZ ugyanis minden valószínűség szerint részese kíván lenni Európa legnagyobb aranybánya tervének - értesült a HavariaPress.