Bob Denard „ezredes”, eredeti nevén Gilbert Bourgeaud a legismertebb és legbefolyásosabb zsoldosvezér volt, aki az afrikai országokban tevékenykedett azok függetlenségének kivívása után. Már évek óta Alzheimer-kórban szenvedett. Lánya csupán annyit közölt, hogy Denard szombaton halt meg és hozzátette: a család nem kíván róla nyilatkozni.

Denard, aki magát „a Köztársaság kalózának” nevezte, tizenhat évesen részt vett a német megszállás elleni francia ellenállásban, majd Indokínában szolgált matrózként, az ötvenes években a marokkói francia gyarmati rendőrség tagja volt. 1960-tól a francia, később a brit titkosszolgálat embereként számos katonai akciónak volt cselekvő részese. 1960 és 1963 között annak a zsoldosegységnek volt az egyik parancsnoka, amely a katangai szakadár Moise Tchombét támogatta. Később Jemenben, Zimbabwéban, Biafrában és újra Kongóban tűnt fel. 1975-ben Angolában a Jonas Savimbi vezette antikommunista UNITA oldalán vett részt a fegyveres harcban. 1977-ben sikertelen puccskísérletet irányított Beninben, ezért Franciaországban ötévi felfüggesztett börtönre ítélték.

1975-től több ízben a francia kormány parancsára a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó, az Indiai-óceánban fekvő Comore-szigeteken hajtott végre embereivel akciókat, elnököket buktatott meg és helyezett vissza tisztségükbe. 1978-ban ő szervezte meg az ország elnöki gárdáját, és annak egyik legbefolyásosabb embere lett. Itt nősült meg és vette fel az iszlám hitet, valamint a Said Mustapha Mahdjoub nevet. Általa vált a Comore-szigetek a nemzetközi embargótól sújtott Dél-Afrikai Köztársaságba irányuló fegyverkereskedelem központjává és a számára ellenséges afrikai országok, Mozambik és Angola elleni katonai akciók logisztikai bázisává. Később a szigeteken több államcsínyben is részt vett, utoljára 1995 szeptemberében. Még ugyanebben az évben perbe fogták egy 1989-es puccskísérlet miatt, amelyben az akkori comore-i elnököt, Ahmed Abdallahot megölték.

Egy év után Denard-t szabadon engedték, s az ügyben végül 1999-ben felmentették. 2006-ban az 1995-ös államcsíny miatt, amelyről korábban mindig azt hangoztatta, hogy a francia titkos szolgálat tudtával történt, újra perbe fogták, a tárgyaláson azonban betegsége miatt már nem tudott részt venni.

Az idén júliusban négyévi börtönre ítélték, amelyből három év felfüggesztett lett volna, valamint 100 ezer eurós pénzbüntetésre. Az egykori zsoldosvezér élete utolsó éveiben állítólag nagy szegénységben élt, aktív évei alatt szerzett vagyonát elvitték a perköltségek és néhány balul sikerült üzleti vállalkozás, mindössze a hadsereg által az indokínai szolgálatért járó 250 eurós nyugdíja maradt meg.