A magyarellenes kirohanásokkal fűszerezett Koszovó-ellenes deklarációkat követően Bukarest szép csendben visszavonulót fúj, és az eddigi álláspont átértékelésére készül. A hivatalos állásfoglalásba az első léket, teljesen váratlanul, Constatin Degeratu, Basescu védelmi tanácsadója – korábbi vezérkari főnök – ütötte, aki már február 20-án jelezte, hogy Románia módosíthatja Koszovó függetlenségével kapcsolatos álláspontját. Hasonló hangnemben nyilatkozott a fő kormánypárt, a liberálisok (PNL) két brüsszeli EP-képviselője, Adina Valean és Renate Weber, akik szerint jó lett volna, ha a román kormány megindokolja, miért nem akarja elismerni Koszovó függetlenségét.

Bukarest azonban a legkeményebb pofont Catalin Harneagatól, a fő román titkosszolgálat, a SRI korábbi vezetőjétől kapta, aki elhamarkodottnak nevezte a tartomány függetlenségének el nem ismerését, jelezve, hogy Németország vagy Franciaország legalább kivárt álláspontjának ismertetésével, miközben Románia még aznap elítélte a függetlenség kikiáltását. Harnagea szerint a kapkodás egyetlen oka a román politikusok magyarság-fóbiája, féltek, hogy Koszovó után a Székelyföld is azonnal kikiáltja függetlenségét. Harnagea úgy véli, Romániának nem csupán az azonnali nyereség és haszon miatt kell a NATO vagy az EU mellé állnia.

Egyébként az elhamarkodottságot jellemzi, hogy Traian Basecu államfő e hétvégét Kovászna megyében tölti, ahol a román pártokkal és a magyarok képviselőivel találkozik, jelezve, nem szabad egyenlőségjelet tenni Koszovó és a Székelyföld közé.

Irházi János/Arad