A koszovói szerbek legnagyobb városában reggel kezdődtek az utcai harcok azután, hogy az ENSZ-rendőrség visszafoglalta a tiltakozó szerb alkalmazottaktól a városi és járási bíróság épületét, s több tucat embert - bírókat, ügyészeket, bírósági dolgozókat - letartóztatott. Amikor a megbilincselt férfiakat, s hátrakötözött kezű nőket az UNMIK rendőrei megkísérelték elszállítani, a feldühödött szerbek gépkocsikkal útjukat állták, s húsz embert kiszabadítottak.

Ekkor kezdődtek az összecsapások az ENSZ-közigazgatás lengyel és ukrán rendőrei, valamint a felajzott tömeg között, s ezekbe később az ENSZ-békefenntartó KFOR francia katonái is beavatkoztak. A mérleg több mint száz sebesült (köztük 13 lengyel UNMIK-rendőr és a KFOR 8 francia katonája), akik közül háromnak életveszélyes az állapota - őket Belgrádba szállították kezelésre. A szerb állami televízió egy halálos áldozatról szóló - meg nem erősített - hírt is kapott.

Koszovszka Mitrovica északi, szerbek lakta része, ahol a bíróság van, csatatérré vált. A tévétudósítások képein mindenhol töltényhüvelyek, betört ablakok, kiégett járművek, könnygázpatronok, a rendőrök ellen használt kövek, széttört Molotov-koktélos üvegek cserepei láthatók. A városrész fölött még délben is szürke füst gomolygott, s a könnygáz sem oszlott el a viszonylag szűk utcákról. A robbanásig feszült indulatokkal teli nyugalmat a KFOR katonái igyekeznek fenntartani, miután az ENSZ-rendőröket és az UNMIK minden polgári alkalmazottját kivonták Koszovszka Mitrovica északi részéből.

Megfigyelők az események kapcsán emlékeztetnek rá, hogy az indulatok tombolásához az ENSZ-közigazgatás átgondolatlan intézkedései is hozzájárultak. A hétfő hajnali akció előzményei ugyanis 1999-re, de legalábbis ez év február 21-re nyúlnak vissza. Akkor kezdték ugyanis tiltakozó akciójukat a jogászok, s más bírósági alkalmazottak, akiket 1999-ben elzavartak az UNMIK által birtokba vett épületükből, s azóta magánházaknál, lakásokban végezték a szerb jogrendszer keretein belül a tevékenységüket.

Azt akarták, hogy adják vissza nekik az épületet, ezért minden áldott nap tüntettek, naponta egy méterrel közelebb is mentek a bírósághoz, amelyet a "tulajdonos" UNMIK nem védett, majd március 14-én pár tucatnyian meg is szállták. Ezzel a koszovói rendőrség szóvivője szerint elkövették az UNMIK tulajdona elleni erőszakos támadás vétségét.

Mindezek után az épület visszaszerzésére az ENSZ-közigazgatás március 17-ét, azt a napot választotta, amelyen egész Koszovóban, s Szerbiában is gyászmiséken emlékeznek meg a négy évvel ezelőtti szerbellenes albán pogromok áldozatairól, ortodox templomok és kolostorok - közülük sok a világörökség állítólag védett része - felégetéséről és lerombolásáról.

Boris Tadics szerb államfő hétfőn közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az összetűzések kiterjedéséhez vezethet Koszovóban az UNMIK és a KFOR éles reagálása a szerbek tiltakozására, az indokolatlanul nagy mértékű erőszak alkalmazása annak a napnak az évfordulóján, amelyen a szerb nép az egyik legsúlyosabb, ellene irányuló pogromot elszenvedte. Az elnök ezzel együtt arra kérte a koszovói szerbeket, hogy semmi olyat ne tegyenek, amellyel kiprovokálhatnák, hogy a nemzetközi erők erőszakot alkalmazzanak ellenük, s vezetőiket is arra biztatta, tegyenek meg mindent azért, hogy Kosovska Mitrovicában helyreálljon a nyugalom.

Slobodan Samardzic, a Koszovó ügyeivel megbízott belgrádi miniszter, aki az évfordulós megemlékezésekre érkezett Koszovóba, lemondta több látogatását, és a Gracanicában tartott fő gyászistentisztelet után Koszovszka Mitrovicába utazott, hogy megpróbálja csillapítani a kedélyeket.

Belgrádban eközben fokozott rendőri készültséget rendeltek el, nyilván a délről érkező hírek hatására. A szerbellenes pogromok évfordulójára ugyanis már napokkal korábban több szervezet megmozdulást jelentett be, de a páncélozott autós, védőruhás rendőröket, s a szerb rendőrség tömegoszlatásra kiképzett különleges egységeit csak hétfőn délben vezényelték a törvényhozás épületéhez, az elnöki palotához, a belgrádi önkormányzat székhelyéhez, s a török nagykövetséghez, amelyet február 22-én, a koszovói függetlenség ellen szervezett nagygyűlés alatt támadás ért. Az akkor szintén megrohant amerikai és horvát nagykövetség épületénél a kora délutáni órákban még nem volt különösebb készültség.