Minderről Markó Béla elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök számolt be a sajtónak. Leszögezték: az RMDSZ kizár minden együttműködési lehetőséget a Nagy Románia Párttal. Elképzelhetőek a második forduló előtti egyeztetések, amelyek során kijelölik az alpolgármestereket, illetve megyei tanácsok alelnökeit.

E tekintetében a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kedvezményezett helyzetben van (e párttal együtt foglal helyet most a magyarok szervezete a kormánykoalícióban), de lehet tárgyalni majd a többi párttal is – mondta Markó. Nem tartotta kizártnak a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L), illetve a Szociáldemokrata Párttal (PSD) sem a június elsejei első, illetve a 15-i második forduló közötti koalíciós megegyezéseket sem. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minderről a területi szervezeteknek konzultálniuk kell az RMDSZ országos vezetésével.

Markó emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ Állandó Tanácsa határozatot fogadott el, amely szerint minden olyan megyében, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 15 százalékot, ott az RMDSZ kötelező módon jelöltet állít megyei tanácselnöki tisztségre. A hét érintett megyén kívül (Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs) azonban több megyei szervezet is jelezte, hogy saját megyei tanácselnök-jelöltet kíván indítani.

Mint Kelemen Hunor bejelentette, a 2004-es választásokon szerzett helyek megőrzése mellett a marosvásárhelyi és a székelyudvarhelyi polgármesteri mandátumok elnyerése az RMDSZ elsődleges célja. Fontos a szatmárnémeti és szászrégeni polgármesteri székek megőrzése is. A 2004-es helyhatósági választásokon ugyanis Szatmárnémetiben és Szászrégenben – dacára annak, hogy e két erdélyi városban a magyarság számaránya 30–40 százalék között van – az RMDSZ-nek akkor sikerült megnyernie a polgármester-választást.