"Szilárd meggyőződésünk, hogy az Albániát, Horvátországot és a volt Jugoszláv Macedón Tagköztársaságot egyaránt magába foglaló hármas bővítés szolgálná legjobban a biztonságot a Nyugat-Balkánon és azon túl is. A három tagjelölt állam következetesen folytatta a reformokat, és komoly haladást ért el többek között a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben is" - olvasható a közös nyilatkozatban.

Útban Bukarest felé. Galéria, kattintson! © MTI - Beliczay László

A két külügyminiszter rámutatott: mindhárom ország folyamatosan teljesítette a belépés követelményeit és bebizonyította, hogy kész és képes szerepet vállalni a NATO-küldetésekben. Most a NATO-ra hárul a lehetőség, hogy bebizonyítsa: komolyan gondolja, amit két éve felvetett a rigai csúcstalálkozón - olvasható a nyilatkozatban.

Göncz Kinga és Karl Schwarzenberg ugyanakkor kiemelte: az új tagállamok meghívásáról természetesen az egyéni teljesítmény és érdemek függvényében kell dönteni. Egyetlen felkészült ország tagsága sem szenvedhet késedelmet csupán azért, mert mások nem teljesítik a NATO feltételeit - tették hozzá.

A három tagjelölt ország bukaresti csatlakozási esélyei ösztönzést jelentenek a békepartnerségben részt vevő, térségbeli államok, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, valamint Szerbia számára is. A térség az összes nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációjával stabilizálódhat - húzták alá a külügyminiszterek.

Göncz Kinga és Karl Schwarzenberg szerint a NATO előtt álló legnagyobb kihívás az afganisztáni művelet és a koszovói rendezés. A külügyminiszterek szerint az afganisztáni művelet az eddigi legnagyobb kihívás a szövetség számára, ami döntő hatást gyakorol a NATO jelenére és jövőjére is.

A diplomáciai vezetők kiemelték: Koszovó jelenleg Európa legbonyolultabb és legkényesebb biztonsági problémája. A függetlenség kikiáltása után kialakult helyzet számos veszélyt és konfliktust hordoz magában. A helyzet teljes összhangot követel a NATO-tól és az Európai Uniótól is - hangsúlyozta a két külügyminiszter.

A NATO bukaresti csúcsa szerda este kezdődik. A találkozó napirendjén szerepel Ukrajna és Grúzia meghívása a tagsági cselekvési tervbe, ami tagjelölti státust jelentene, s amit Oroszország hevesen ellenez, de a NATO-szövetségesek sem támogatnak egységesen.

A Balkánról Horvátország és Albánia meghívást kap a tényleges tagságra, illetve Macedónia is kapna, ha nem állna fenn továbbra is vitája (saját nevéről) Görögországgal. Koszovóval kapcsolatban az észak-atlanti szerződés szervezete békefenntartói eltökéltségének hangoztatására készül, és az eddiginél szorosabb kapcsolatokat szándékozik felajánlani Szerbiának, Boszniának és Montenegrónak.

Afganisztán ügyében a NATO hosszú távú elkötelezettségének hangoztatására  készül, továbbá az ottani küldetésben részt vevő országok erőfeszítéseinek megsokszorozását fogja sürgetni. A csúcstalálkozón ott lesz George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is.