Bush a NATO-csúcstalálkozóra érkezett a román fővárosba, s a transzatlanti fórumon mondott beszédet. A Fehér Ház lakója úgy vélekedett, hogy a NATO-nak meg kell nyitnia az Ukrajna és Grúzia majdani felvételéhez vezető utat. Ez ugyanis szerinte arra ösztönzi az integrálódni vágyó két országot, hogy megmaradjon a demokrácia útján, egyben jelzés is lesz számukra, hogy szuverén és független államként létezzenek a jövőben is.

Traian Basescu román államfő és George W. Bush amerikai elnök közös sajtótájékoztatót tart a Fekete-tenger partján fekvő Neptunban © MTI/EPA

Kifejezte reményét, hogy a csúcstalálkozón meghívást kap a szövetségbe Horvátország, Albánia és Macedónia, de szerinte meg kell kezdeni az intenzív párbeszédet Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval, nyitva kell hagyni a kapukat Szerbia előtt is.

Afganisztán témája központi helyet kapott a beszédben. Bush emlékeztetett arra, hogy 2001. szeptember 11. után a NATO-tagállamok példásan fogtak össze, felismerve, hogy a terrorista támadások nyomán lényeges stratégiaváltásra van szükség. Ennek a küzdelemnek egyik színtere Afganisztán. Ott 55 ezer katona harcol annak érdekében, hogy ez az ország a demokrácia útján haladhasson. Ma már egyetlen afgán várost sem ellenőriz az ellenség – hangoztatta. Nicolas Sarkozy francia elnököt idézve egyetértett azzal, hogy a szövetség nem engedheti meg magának, hogy elveszítse Afganisztánt.

Rámutatott, Irakban sem stabil a helyzet, folytatódik a harc a terroristák és a szélsőségesek ellen, de vannak már fontos eredmények is. Jelenleg tíz NATO-tagállam katonai ereje próbálja megerősíteni az ottani demokráciát – mondta Bush.

Oszama bin Laden fenyegetéseit komolyan kell venni, a terrorizmus elleni harcban a legnagyobb fokú készültségre és együttműködésre van szükség, hiszen ezt a kollektív védelemről szóló NATO-alapelv is megkívánja.

A mai fejlett technológiát bizonyos országok – például Irán – nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták gyártására akarja felhasználni, fenyegetve ezzel Európát is – figyelmeztetett az elnök. Az Egyesült Államok ezért szorgalmazza az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai kiterjesztését. Leszögezte azonban, hogy ez nem Oroszország ellen irányul, Moszkva ma már nem a NATO ellensége, a hidegháború véget ért. Sőt, az atomfegyverek ma már közös fenyegetettséget jelentenek – fejtette ki. Felszólította Oroszországot, hogy vegyen részt az ezzel kapcsolatos stratégiai együttműködésben, amelyről Vlagyimir Putyin elnökkel a csúcstalálkozón és később Szocsiban is egyeztetni kíván.