Lahi Brahimaj kapta a hatéves börtönbüntetést, a harmadik vádlottat, Idriz Balajt szintén fölmentették.

Azzal vádolták őket, hogy felelősek voltak a koszovói függetlenségi harcok során, 1998-ban elkövetett bűncselekményekért, szerbek és koszovói romák meggyilkolásáért, megkínzásáért, megerőszakolásáért. A bíróság azonban a vádpontok nagy részét nem látta bizonyítottnak. Az ügyészek egyebek között összehangolt, törvényellenes hadművelet irányításáért tették őket felelőssé, de a bírák ezt a vádpontot sem tartották megalapozottnak.

A vád 25 éves börtönbüntetést szerint volna elérni Haradinajnál, akit a függetlenségét azóta kinyilvánított hazájában ma is háborús hősnek tekintenek. Az ügyész szerint 1998-ban legkevesebb 40 polgári személyt - túlnyomórészt szerbeket - gyilkoltak meg Dukagjin koszovói körzetben, amelyet Haradinaj ellenőrzött. Hasonlóan súlyos mértékű büntetést kértek a két másik vádlottra is.

A bírák egyebek között arra hivatkoztak, hogy a felsorolt konkrét esetekben nem sikerült bizonyítani a bűnelkövetés tényét vagy az UCK érintettségét. A bizonyítékok nyomán nem lehet azt sem kijelenteni, hogy olyan támadásokról volt szó, amelyek polgári lakosok ellen irányultak.

Brahimajt az UCK jablanicai központjában elkövetett kétrendbeli kínzásban és kegyetlenkedésben találták bűnösnek, de a vádpontok többsége alól őt is fölmentették, ráadásul több enyhítő körülményt is figyelembe vettek. Büntetésébe beleszámít az a három év, amelyet már eddig a törvényszék őrizetében töltött.

Haradinaj a koszovói konfliktusnak véget vető 1999-es szerbiai NATO-bombázások után lett politikus. Rövid ideig miniszterelnök volt, mielőtt feladta volna magát a hágai törvényszéken, amely 2005-ben emelt vádat ellene. Balaj az UCK különleges egységének, a fekete sasoknak volt a parancsnoka. A három koszovói albán pere tizenhárom hónapja kezdődött, ezalatt összesen több mint száz tanút hallgattak meg.

A Nemzetközi Törvényszéken még ötven személy elleni háborús bűnper van folyamatban a múlt évtized délszláv háborúi miatt. A vádlottak többsége szerb, de horvát, bosnyák és koszovói albán személyek ellen is folyik eljárás. A hágai törvényszék munkáját a jugoszláv utódállamokban kialakított bíróságok is segítik.