szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Jóváhagyta a török parlament a szólásszabadságot korlátozó törvényi rendelkezés régóta várt módosítását, enyhítve a jogszabály szigorát.

A lépés kulcsfontosságú lehet az ország külföldi presztízsének javításához, illetve az európai uniós csatlakozási folyamat továbbviteléhez. Brüsszel ugyanis régóta bírálta a szóban forgó jogszabályt a szabad véleménynyilvánítás elé gördített akadályok miatt.

Az ankarai törvényhozás 250 támogató és 65 ellenszavazattal hagyta jóvá a büntető törvénykönyv 301-es cikkelyének a török kormány által is támogatott módosítását. Az említett cikkely értelmében eddig bűncselekménynek számított a törökség vagy Törökország állami intézményeinek rágalmazása.

A módosítás után csak az igazságügyi miniszter engedélyével lehet büntetőeljárást indítani a cikkely alapján; a „törökség rágalmazása” homályos megfogalmazást felváltotta a konkrétabb „török nép rágalmazása”, ami megfigyelők szerint valószínűleg már önmagában is vissza fogja szorítani az ügyészi vizsgálatokat. A kiszabható büntetés felső határát 3 évről 2 évre mérsékelték.

A vitatott cikkely alapján indítottak a hatóságok eljárást Orhan Pamuk Nobel-díjas író vagy az időközben gyilkosság áldozatává vált Hrant Dink törökországi örmény újságíró és más értelmiségiek ellen. 2003 óta összesen több ezer személy ellen indítottak bűnvádi eljárást, közülük 745-öt el is ítéltek. A vád többnyire az volt, hogy kétségbe vonták a hivatalos török álláspontot az örmények elleni mészárlásokról, amelyeket zömmel 1915 és 1917 között, az oszmán birodalomban követtek el. Törökország következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak minősítsék, amit az örményeken kívül sok nyugati történész is állít.

A cikkely módosításának bírálói – írók és emberi jogi aktivisták – szerint a törvény szigorának enyhítése ellenére a szólásszabadságot korlátozó számos rendelkezés még fennmaradt. Többen közülük a cikkely egyszer s mindenkorra való eltörlését követelték, a kormány azonban a rendelkezés alkalmazási területét csökkentő és a büntetőeljárásokat megnehezítő reformot részesítette előnyben.

A módosítás elfogadását heves vita előzte meg: a legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) és a nacionalista, szélsőjobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) azzal vádolta a kormányt, hogy „elárulta Törökország nemzeti identitását”, és az Európai Unió (EU) nyomásának engedve szabad utat adott a török állam rágalmazásának.

Az EU már többször is leszögezte: a szólásszabadság biztosítása kulcsfontosságú annak megítéléséhez, hogy Törökország valóban elkötelezett-e a politikai reformok mellett. Ankara 2005-ben kezdte el az EU-csatlakozási tárgyalásokat, amelyek azonban csigalassúsággal haladnak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Hét nap gazdaság

Török gazdaság

A török gazdaság teljesítménye csaknem a harmadával nagyobb az új számítási mód alapján, amely szerint a 2006-os hazai...

Prizma

Török dohányzástilalom

A turisták által is kedvelt nardzsil (vízipipa) is áldozatul esett az ankarai parlament által múlt csütörtökön...

Hét nap

Török offenzíva

Harci repülők, páncélosok és tüzérségi lövegek támogatásával a török hadsereg 10 ezer katonája szárazföldi offenzívát...

Hét nap

Új török fejkendővita

Szabad ezentúl fejkendőt hordani a törökországi egyetemeken - az ankarai parlament nagy többséggel megszavazta a...

MTI Világ

Terrortámadástól féltik a török focistákat

Helyi lapértesülés szerint különleges védelmet kért a rendező osztrák és svájci rendőrségtől a török szövetség, mert attól tart, hogy terrortámadás éri válogatottját a júniusi labdarúgó Európa-bajnokságon.

hvg.hu Ingatlanmenedzser

Török plazaláz

Több százezer négyzetméternyi bevásárlóközpontot és irodaházat építenek nyugat-európai beruházók Törökországban. A jelentős kereslet és értéknövekedés miatt az ország az ingatlanbefektetők kedvence lett.

MTI Világ

Szekuláris elit kontra iszlámbarát kormánypárt: török izgalmak

Nyolc hónappal pártja elsöprő választási győzelme után a "lenni vagy nem lenni" kérdésével néz szembe Törökország miniszterelnöke: az ankarai alkotmánybíróság ugyanis befogadta a főügyész indítványát, és megvizsgálja: megfelel-e a valóságnak az az ügyészségi állítás, amely szerint az Igazság és Haladás Pártja (AKP) az ország iszlamizálására törekszik, és csapást akar mérni az állam és vallás szétválasztásának alapelvére.

MTI Világ

Új felmérés, régi hír: nehézkes a német-török együttélés

Erről tanúskodott az a felmérés, amelynek eredményeit csütörtökön hozták nyilvánosságra. A Forsa közvélemény-kutató intézet adataiból kitűnik: a megkérdezett németek több mint 40 százaléka problematikusnak tekinti a németországi törökökkel való egymás mellett élést, sőt 12 százalék azon a véleményen van, hogy az együttélést rendkívül súlyos problémák terhelik.