Az ír választási hatóságok közlése szerint a szigetország polgárai 862 415 ellenszavazatot és 752 451 támogató szavazatot adtak le. A részvételi arány 53,1 százalék volt. Főként a vidéki lakosok és a kétkezi munkások utasították el a szervezet intézményi reformját célzó szerződést. A tagországok vezetői a jövő héten csúcstalálkozón vitatják meg a továbbiakat.

Kínos helyzetbe hozta az ír kormányt Brian Cowen miniszterelnök szerint az EU-reformszerződésről rendezett népszavazáson elszenvedett vereség, de a kormányfő kijelentette: a szerződés nem halott. Reményét fejezte ki, hogy sikerül kompromisszumos megoldást találni, amely lehetővé teszi a lisszaboni szerződéssel elérni kívánt célok teljesítését.

© Reuters

Kormánya elfogadja és tiszteletben tartja az ír nép döntését, de az EU többi vezetőjével együtt a jövő héten közösen fog gondolkodni azon, hogyan lehetne megmenteni több év diplomáciai munkáját - tette hozzá Cowen. 

"Egyre nő a szakadék az európai stratégia és az állampolgárok rövid távú gondjai között" - véli Jean-Pierre Jouyet, az európai ügyek francia államtitkára. Jouyet szerint a "kettéosztottság" soha nem volt ennyire nyilvánvaló, mint az elmúlt hetekben a kőolajárak hirtelen emelkedése és az áremelkedés miatt a halászok és a fuvarozók körében több európai országban kirobbant elégedetlenség kapcsán. "Amíg Európa nem reagál a rövid távú gondokra, mindig meglesz a bizalmatlanság az európai intézményrendszerrel szemben" - szögezte le Jouyet.
   
Az európai vezetők tudják, hogy évek óta szakadék van az EU és a közvélemény között. Ezért is hívták össze a nemzeti parlamentek képviselőit tömörítő konventet az európai alkotmány kidolgozására. A 2005. évi francia és holland "nem" után azonban visszatértek a régi jó technokrata ügyintézéshez - fejtette ki Goran von Sydow elemző, a stockholmi Európai Politikai Tudományok Intézetének munkatársa.

A lisszaboni szerződést - az európai alkotmány "könnyített" változatát - zárt ajtók mögött dolgozták ki, a 300 oldalas szakzsargon jogi végzettséggel nem rendelkezők számára emészthetetlen. A tagállamok vezetői pedig megegyeztek, hogy igyekeznek elkerülni a kiszámíthatatlan nemzeti népszavazásokat, amit sokan sértésként fogtak fel.

Az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Unió reformszerződésének írországi elutasítása nem jelenti azt, hogy az írek az unióra szavaztak  nemmel.

José Manuel Durao Barroso meggyőződését fejezte ki péntek esti brüsszeli sajtótájékoztatóján, hogy "a zöld sziget" teljes értékű és aktív részese marad az EU-nak.  A "nemmel szavazva Írország nem oldotta meg azokat a gondokat, amelyeknek orvoslása a szerződés feladata volt" - tette hozzá. A jövő heti állam- és kormányfői találkozón kell dönteni arról, hogyan oldja meg az EU a reformszerződés írországi elutasítása utáni helyzetet - mondta Barroso, és felszólította a tagállamokat, hogy folytassák a szerződés ratifikálását. 

Charlie McCreevy, Írország európai biztosa szerint nincs szó arról, hogy Írország elfelejtette mindazokat az előnyöket, amelyek az EU-tagságból származtak. Az írek nem az unióra mondtak nemet - vélekedett. Emlékeztetett arra is, hogy "Írország nem az egyetlen tagállam, amely nem tud kellő lakossági támogatást biztosítani az uniós szerződésnek".

Szakíts, ha bírsz? Az írek nemet mondtak. © Európai Bizottság

Az Európai Unió soros elnöke, Szlovénia mélységesen sajnálja, hogy az ír szavazók nemet mondtak a lisszaboni szerződésre, de tiszteletben tartja akaratukat - jelentette ki pénteken Janez Jansa szlovén miniszterelnök.  Úgy vélte, hogy az elutasítás nem késlelteti az unió bővítését, nem lesz hatással a bővítés eljárásrendjére azoknál az országoknál, amelyekkel csatlakozási tárgyalások folynak. (Horvátország és Törökország tárgyal jelenleg az uniós tagságról.)

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár közös nyilatkozatot adott ki, felszólítva benne az EU-partnereket, hogy folytassák a lisszaboni szerződés ratifikálásának folyamatát.  A Párizsban és Berlinben egyidejűleg közzétett nyilatkozat szerint Németország és Franciaország "a legnagyobb tisztelettel veszi tudomásul az ír állampolgárok döntését, de kifejezi miatta sajnálkozását". Berlinnek és Párizsnak ugyanis meggyőződése, hogy a lisszaboni szerződésben foglalt újítások szükségesek az EU demokratikusabbá és működőképesebbé tételéhez - áll a közös nyilatkozatban.

Elmar Brok, a német parlament külügyi bizottságának konzervatív elnöke hangsúlyozta: az ír elutasítás ellenére határozottan állást kell foglalni a reformfolyamat mellett a küszöbönálló csúcstalálkozón. Guido Westerwelle, a liberális FDP elnöke az ír elutasítás nyomán felvetetette a korábban elutasított kétsebességes Európa lehetőségét. Az ugyancsak ellenzéki Zöldek "csattanós pofonról" beszéltek, amely szerintük annak a következménye, hogy gyakran a kulisszák mögött, nem demokratikus módon készítették elő a szerződést. Az ellenzéki Baloldal Pártja azt hangoztatta, hogy gyökeres változásokra van szükség az unió politikájában egy szociálisan elkötelezett és demokratikus Európa érdekében.

Nagyon nehéz helyzet áll elő, ha Írország nemet mond a lisszaboni szerződésre - mondta Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter az ír népszavazás kimeneteléről érkezett első jelentések alapján, még a hivatalos végeredmény ismertté válása előtt.  A NATO védelmi miniszteri értekezletén részt vevő miniszter hangsúlyozta Brüsszelben, hogy nem volt még módja konzultálni magyar kormánytagokkal, de ő maga úgy látja, hogy az EU tagállamai elméletileg két irányban kereshetik a közös megoldást. Az egyik - és ilyenre volt már példa -, hogy új népszavazást tartanak,  a másik, hogy az unión belüli konzultációk nyomán esetleg olyan megállapodást kötnek, amelynek a ratifikációs folyamatát azután újra el kell indítani.

Az olasz és a spanyol külügyminiszter elismerte, hogy nehéz helyzetbe hozta az Európai Uniót az írországi elutasítás, de mindketten úgy vélik, hogy nem torpanhat meg az európai integráció. Franco Frattini olasz külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az ír referendum "súlyos csapás az európai építményre, hiszen nem teszi lehetővé, hogy megszülessenek a szükséges döntések a közbiztonság, a bevándorlás, az energiapolitika vagy a környezetvédelem terén". Ettől függetlenül nem kell megtorpannia az európai integrációnak - fűzte hozzá.    Miguel Moratinos spanyol külügyminiszter  úgy fogalmazott, hogy "nem jó hír" a szerződés elutasítása, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy azért "Európa nem torpan meg", majd találnak valamilyen megoldást. 

Sajnálattal fogadták az osztrák kormánypártok a reformszerződés írországi elutasítását, a jobboldali ellenzék képviselői ellenben lelkesen üdvözölték a szigetországban megtartott népszavazás eredményét. Alfred Gusenbauer szociáldemokrata (SPÖ) szövetségi kancellár aláhúzta, hogy tiszteletben kell tartani az írek véleményét. Ugyanakkor szükségesnek mondta az okok felmérését és elemzését, beleértve azt is, hogy miért van fenntartása olyan sok európai polgárnak az unióval szemben. Lelkesen üdvözölte az írországi népszavazás eredményét az osztrák jobboldali ellenzék két szervezete, amely már a reformszerződés ausztriai parlamenti jóváhagyása ellen is hevesen hadakozott. 

A lisszaboni szerződés elutasítása az írországi népszavazáson bonyodalmat jelent ugyan az Európai Unió számára, de a szervezet normális működését nem befolyásolja, mert az "stabil szerződéses alapokon nyugszik" - vélekedett a cseh miniszterelnök. Mirek Topolánek aláhúzta, hogy az Európai Unió soros elnöki tisztségének január elseji átvételére készülő Csehország  "a felkészülés kezdete óta mindkét lehetséges változattal számolt". Václav Klaus cseh államfő kimondottan üdvözölte az írországi népszavazás eredményét, amely szerinte "a szabadság és az ész győzelme az elit mesterséges projektjei és az európai bürokrácia felett".
 
Sajtóvisszhang

A lisszaboni reformszerződés elutasítása volt a szombati európai napilapok kommentárjainak a fő témája. A brüsszeli La Libre Belgique szerint megbosszulta magát, hogy az Európai Unió nem tudott közelebb kerülni az egyszerű állampolgárokhoz, képtelen megmutatni, hogy az emberek napi gondjainak a megoldásán munkálkodik.

A torinói La Stampa szerint az ír szavazás kimenetele még nem katasztrófa, az Európai Unió számára ott van a nizzai szerződés, amelynek alapján tovább működhet, mint ahogy az 2005-ben is történt, az EU alkotmánytervezetének franciaországi és hollandiai kettős veresége után.

A brit The Times megítélése szerint a referendum kimenetele többet mond a szerződésről, mint magáról Írországról. A szerződés túl hosszú, az abszurdig bonyolult és szándékosan áttekinthetetlen. Az írek, amikor választaniuk kellett, végül úgy döntöttek - joggal -, hogy a hatékonyabb brüsszeli bürokráciáért, amivel a szerződés kecsegteti őket, túl nagy árat kellene fizetniük nemzeti szuverenitásban - vélekedik a londoni The Times.