A londoni magyar konzulátus hétfőn közölte: a képviseletnél csak péntek óta tizenkét kifosztott magyar jelentkezett segítségért. Az áldozatok jórészt Kelet-Magyarországról érkeztek, és helyi hirdetési újságokban olvastak a munkaajánlatról.

A hirdetésekben, amelyekre egy magyar mobiltelefonszám felhívásával lehet válaszolni, zömmel pékségi munkáról esik szó. Az ígéretek között szerepel a kiutazási költségek visszatérítése, és kéthavonta hazautazási lehetőség. A repülővel Londonba érkezőket a belvárosi Victoria pályaudvar környékén, egy olcsó szállodában helyezik el, azzal a tájékoztatással, hogy a szállás két hétre ki van fizetve.

Nem sokkal a megérkezés után azonban egy fiatal magyar nő jelentkezik a reménybeli munkavállalóknál, és különböző címeken 110-250 font (32 ezer-73 ezer forint) közötti összegeket szed be tőlük - gyakorlatilag minden készpénzüket elveszi -, a magyarokat pedig egyetlen éjszaka után az utcára teszik.

A konzulátusnál segítségért jelentkező becsapottak közül többen azt mondták, hogy otthon értékeiket tették pénzzé az utazási költségek kifizetése végett. A képviselet tájékoztatása szerint a nyári utazási főszezon közepén a károsultak hazautaztatása sem egyszerű feladat; előfordul, hogy még a távolsági buszjáratokon sincs hely. Korántsem ez az első eset arra, hogy munkaígérettel rászedett magyarok kerülnek nehéz helyzetbe Nagy-Britanniában.

A londoni magyar konzulátus már tavaly novemberben is arról számolt be, hogy sok becsapott magyar állampolgár fordult a diplomáciai képviselethez. Az áldozatokkal közvetítői díj, illetve az első egy hónapi szállás fejében sok esetben több száz fontot kifizettettek, azonnali munkaszerződést, jól fizető munkát ígérve. A pénzek kifizetése után a "munkaközvetítők" eltűntek, a károsultak pedig általában munka, szállás és pénz nélkül az utcára kerültek.

A jelenségről néhány hónapja a BBC televízió is riportfilmet sugárzott. Ebben az hangzott el, hogy emberkereskedelemmé fajult a kelet-európai EU-munkavállalók nagy-britanniai kiközvetítésének jelentős része, amire nem létező állásokért vagy embertelen szálláskörülményekért több száz fontot kizsaroló szervezők telepedtek rá, adósságcsapdába ejtve az áldozatokat.

A Daily Mirror című napilap június végén közölt feltáró riportja olyan litván építőmunkásokat mutatott be, akik egy állami kórházi beruházáson dolgoznak, és egy heti munkáért 8,80 fontot (2550 forintot) kaptak kézhez, miután fizetésükből még az általuk használt szerszámok "bérleti díját" is levonták.

Nagy-Britannia az EU-bővítés 2004-es első hulláma után azonnal megnyitotta az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország - köztük Magyarország - munkavállalói előtt a brit munkapiacot. A brit kormány annak idején évente 5-13 ezer tartós kelet-európai letelepülővel számolt, de a hivatalos adatok szerint is eddig jóval több mint 800 ezren érkeztek.

Most már azonban megfordulni látszik az áradat: az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű vezető londoni kutatóintézet által nemrégiben kiadott felmérés szerint a kelet-európaiak fele már hazament, és az újonnan érkezők száma is meredeken csökken.