Mihail Hodorkovszkij Ami történik, most már tényleg szégyen? © AP

A Vremja Novosztyej című lap politikusok és jogászok nyilatkozatait idézte azzal, hogy e megnyilvánulások a legkevésbé sem a felhozott vádak és az eljárás mellett szólnak. Genri Reznyik, a moszkvai ügyvédi kamara elnöke szerint a hasonló ügyekben általában jelentős politikai nyomás nehezedik az ügyvédekre, s például Hodorkovszkij ügyvédjeinek is a kamarából való kizárását követelték.

Gennagyij Gudkov, az Igazságos Oroszország párt képviselője szerint "a rendvédelmi szervek túlzott igyekezetet tanúsítanak a Jukosz (Yukos) és Hodorkovszkij ügyében", pedig bőven volna más dolguk. Viktor Iljuhin, a kommunista párt képviselője pedig kijelentette: nem akarja védeni Hodorkovszkijt, de "ami ma történik vele, az az előző államfő utasítását teljesítő orosz igazságszolgáltatás nagy szégyene. Ez nem igazságszolgáltatás, hanem bosszú az illető álláspontja miatt". 
    
A Vedomosztyi című üzleti lap hírül adta: nagy meglepetésre a perben a Rosznyefty (Rosneft) konszern leányvállalatai is követelnek 170 milliárd rubelt a vádlottaktól. A legfőbb ügyészség még 2005-ben javasolta a korábban a Jukoszhoz tartozó, s annak feldarabolása során a Rosznyeftyhez került cégeknek, hogy követeljék 315 milliárd rubelnyi veszteség megtérítését, de akkor az új tulajdonosok ettől elzárkóztak. A követelés megjelenését ezért értetlenül fogadták és "kisujjból szopottnak" minősítették a gazdasági szakemberek.    
    
A Moszkovszkij Komszomolec című lap szemleírója azt kutatja, mi indíthatta a hatalmat az újabb perre. Úgy véli, már nem érdemes vitatkozni arról, hogy Hodorkovszkij bűnösebb vagy kevésbé bűnös a jelcini korszak más oligarcháinál. Első pere azonban bűnösségétől vagy ártatlanságától teljesen függetlenül hatalmas politikai károkat okozott, s választóvonallá lett: az ország tekintélye a semmibe zuhant, s a Kremlben és körülötte lévő szilovikok - a titkosszolgálatok és fegyveres testületek emberei - a legbefolyásosabb politikai klánná léptek elő. Ha most újra perbe fogták Hodorkovszkijt, akkor erre valakinek - például a szilovikoknak - nagy szüksége volt. Talán csak azért, hogy bebiztosítsák magukat, és szabadulásának még a lehetőségét is a távoli jövőbe tolják - írta a szerző. Rámutatott azonban: Medvegyev elnök a jogállamiság megteremtését jelölte meg politikája egyik fő céljaként, ám ha ez a per is úgy zajlik, mint az első, akkor Medvegyev tetőtől talpig bemocskolódik, és a szilovikok túszává válik.