A 2001 óta hatalmon lévő moldovai kommunisták ugyan megnyerték áprilisban a parlamenti választásokat, de az államfőjelöltjük megválasztásához szükséges 61 helyett csak 60 mandátummal rendelkeznek a 101 tagú parlamentben. Az elnökválasztás első, május 20-án tartott menetében egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy Zinaida Greceaniit, a jelenlegi ügyvezető kormányfőt megválasszák. Mivel a második próbálkozás is kudarccal ért véget, ezért új általános választásokat kellene kiírni.

Vladimir Voronin leköszönt államfő szerint, - akit nemrégiben választottak meg a parlament elnökévé - a kommunisták készek lennének egy újabb választásra, de ez nem tenne jót az országnak. Voronin a kudarccal zárult második szavazás után javasolta, hogy Zinaida Greceanii maradjon a miniszterelnök. Felolvasott egy dokumentumot a képviselőknek, amelyben indítványozta, hogy a honatyák egy hét múlva vizsgálják meg Greceanii jelölését a miniszterelnöki tisztségre, valamint a kormányprogramot, majd berekesztette a törvényhozás ülését.

Bár az áprilisi választást az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és a Független Államok Közössége egyaránt tisztességesnek minősítette, zavargások törtek ki Chisinauban. A demonstrálók felgyújtották az elnöki palotát és rezidenciát. Voronin az alkotmány értelmében már nem indulhat harmadszorra az államfői tisztség megszerzéséért. Reményei szerint a parlament elnökeként maradhat továbbra is a hatalomban.

Az új választásokat a parlament feloszlatását követő három hónapon belül kell megtartani. A törvény azonban nem írja elő a parlament feloszlatásának időpontját. Voronin, aki házelnökként továbbra is gyakorolja az államfői teendőket, már most jelezte, hogy mindaddig nem oszlatja fel a törvényhozást, amíg a képviselők nem erősítik meg az új kormányt. A szerdai választási forduló eredményének a kihirdetése után Voronin kijelentette: nincsenek meg a feltételek a parlament feloszlatásához.