szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Németországban, Belgiumban és Luxemburgban is megkezdődött vasárnap az európai parlamenti választás, az említett országokon kívül a kontinens további 16 államában - köztük Magyarországon is - megválasztják az EP képviselőit, és ezzel véget ér az európai választási maraton.

Cipruson, Máltán, Lettországban, Szlovákiában, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Írországban és Csehországban már az elmúlt napokban lezajlott a választás. Olaszországban két napig - szombaton és vasárnap - tart a voksolás.

Az időeltolódás miatt vasárnap az európai unió 19 országában különböző időben kezdődött, illetve kezdődik a szavazás. Legelőször Bulgáriában nyíltak meg az urnák. Az uniós országokban hivatalosan helyi idő szerint vasárnap 22 órától lehet közzétenni az eredményeket. Elméletileg összesen mintegy 375 millió választópolgárt vártak és várnak az urnákhoz, az átlagos részvételi arány az előzetes felmérések szerint elmarad majd az 50 százaléktól.

A 736 tagú Európai Parlamentben Németország alkotja a legnagyobb nemzeti "kontingenst", összesen 99 mandátummal rendelkezik. Hat parlamenti pártnak van esélye arra, hogy átlépje a szükséges ötszázalékos küszöböt, így a két konzervatív párt, a CDU és a CSU, a szociáldemokrata SPD, valamint a három ellenzéki párt, a szabaddemokrata FDP, a Zöldek, továbbá a Baloldal pártja. Németországot eddig is csak ez a hat párt képviselte az Európai Parlamentben.

Németországban este 18 óráig lehet szavazni. Az előzetes közvélemény-kutatások alacsony részvételt jeleztek előre, azt jövendölve, hogy az elmarad az öt évvel ezelőtti 43 százaléktól. A választásra jogosultak száma valamivel több mint 62 millió. Ezenkívül Németországban szavaz mintegy 2,1 millió uniós állampolgár más tagállamokból, köztük Magyarországról is. A Németországban tartózkodó magyar állampolgárok a berlini nagykövetségen, illetve a müncheni és a düsseldorfi főkonzulátuson szavaznak.

Belgiumban hagyományos módon 13 óráig, elektronikus úton 15 óráig lehet leadni a szavazatot. Az országban - 50-100 eurós pénzbüntetés terhe mellett - kötelező a választáson való részvétel, így a részvételi arány rendszerint 90 és 92 százalék között alakul, vagyis az apró eltérésekből nem lehet érdemben következtetni az uniós parlament fontosságának lakossági megítélésére. Az öt évvel ezelőtti EP-választáson a jogosultak 90,81 százaléka adta le szavazatát. Az országnak - Magyarországgal azonos kategóriába tartozva - eddig 24 EP-képviselője volt, ezután pedig 22 lesz.

Belgium EP-képviselői között az eddigi pártmegoszlás a következő volt: hét szocialista, hat néppárti, hat liberális, kettő zöld és három független képviselő. Ez azonban csak a felszín, ennél fontosabb a nyelvi közösségek szerinti megoszlás. A holland nyelvű flamandoknak 14, a francia ajkú vallonoknak 9 fős képviselőcsoportja volt az EP-ben, s egy néppárti képviselőt adtak a külön jogokkal bíró német nyelvű közösség tagjai. A vallonok körében erős volt eddig a baloldali túlsúly, a flamandok körében viszont enyhe néppárti fölény volt tapasztalható.

Az öt évvel ezelőtti EP-választás óta azonban Belgium súlyos belpolitikai válságot élt át, hosszú hónapokig nem tudtak kormányt alakítani. A gazdagabb flamandok megelégelték, hogy az általuk befizetett adó nagyobb része a fejletlenebb vallon területek támogatására menjen el, lazítani akarják a két nyelvi közösség, illetve a Flandria és Vallónia közötti kapcsokat. A legérdekesebb kérdés az lesz a mostani EP-választáson, miként minősíti a lakosság az elmúlt években történteket. Belgiumban az EP-választással egy időben tartományi választásokat is tartanak.

Luxemburgban a szavazásra jogosultak 14 óráig adhatják le szavazatukat. A kicsiny és gazdag országban - 50-100 eurós pénzbüntetés terhe mellett - a 75 éven aluliaknak kötelező a részvétel a választáson. Luxemburgot tartják az egyik leginkább uniópárti EU-tagországnak Belgiummal együtt. Az öt évvel ezelőtti EP-választáson 91,35 százalékos volt a részvétel.

Luxemburg nagyhercegségben a hat EP-képviselő közül eddig három néppárti volt, valamint egy-egy mandátum jutott a szocialistáknak, a liberálisoknak, illetve a zöldeknek. Az országnak 2009-től járó EP-mandátumok száma - miként a legkisebb uniós tagországok csoportjába tartozó többi állam mandátumainak száma is - változatlan. Az előrejelzések szerint továbbra is a néppártiak számíthatnak a legnagyobb arányú támogatásra. Az EP-választással egyidejűleg nemzeti parlamenti választást is rendeznek ezen a napon Luxemburgban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Európát hidegen hagyják az EP-választások

Az európaiak közel kétharmadát, 64 százalékát nem érdekli a június 7-i európai parlamenti választás - derült ki az Opinionway közvélemény-kutató cég felméréséből, amelyet a La Tribune című francia gazdasági lapban tettek közzé.

MTI Világ

Holland populisták előretörése az EP-választáson

A szavazatok közel 17 százalékának megszerzésével négy képviselői helyhez jut az új összetételű Európai Parlamentben a holland populista Szabadságpárt (PvV) - derült ki a ma reggel nyilvánosságra hozott nem hivatalos eredményből, amely a szavazatok közel 100 százalékát összesítette már.

MTI Világ

Az EU aggódik a szavazatvásárlás miatt

Az Európai Unió aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Bulgáriában esetleg ismét élhetnek a szavazatvásárlás gyakorlatával, mégpedig az európai parlamenti választáson.