A vezető londoni gazdasági-politikai folyóirat cikke - amelynek felcíme "ijesztőnek" nevezi a térségi EP-választásokat - megállapítja, hogy "idegengyűlölők és populisták" az EU régebbi tagállamaiból, például Hollandiából is bekerültek az uniós törvényhozásba, ők is azonban "szelídnek" tűnnek kelet-európai partnereikkel összehasonlítva.
  
A The Economist megemlíti, hogy "a gyalázkodó nacionalista" Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke - Nicolae Ceausescu egykori kommunista diktátor "udvari költője" - is mandátumot szerzett. A nemzetközi együttműködés azonban a dolog természetéből adódóan bajos olyan politikusok között, akik gyűlölik az idegeneket. A szélsőjobboldali Jobbik, amely három EP-képviselői helyhez jutott, csatlakozhat a balkáni partnerpártokhoz a romák ostorozásában. Sok közös vonás azonban nem lesz bennük, amikor a szomszédos országokban - például a Szlovákiában és Romániában - élő magyarok kisebbségi jogai kerülnek napirendre. Ezekben az országokban ugyanis éppen a "magyar irredentizmus a helyi soviniszták kínálkozó mumusa" - áll a The Economist cikkében.
 
A hetilap megállapítja ugyanakkor, hogy az EP-választások "fő sztorija" keleten és nyugaton egyaránt a jobbközép pártok elsöprő győzelme. Magyarországon a szocialisták "nagyon rosszul szerepeltek", mindössze négy helyet szereztek a konzervatív Fidesz 14 mandátumával szemben, ami kedvező előjel a jobboldal számára a következő évi parlamenti választásokra - áll az elemzésben. 
 
A The Economist szerint az EP-választások igazi jelentősége nem annyira az új Európai Parlament összetételében rejlik, hanem inkább abban, hogy utalásokat tartalmaz a jövőbeni nemzeti politikai irányvonalakra.