A Handelsblatt pénteki értesülése szerint a karlsruhei bírói testület határozatáról a Bundestag és a kormány között megkezdett egyeztetések eddig azt tükrözik, hogy az álláspontok meglehetősen messze vannak egymástól.

Az alkotmánybíróság a hónap elején úgy határozott, hogy az Európai Unió reformszerződése összeegyeztethető az alkotmánnyal. A németországi ratifikációs folyamat lezárásának feltételeként viszont európai ügyekben az eddigieknél több jogot kell biztosítani a parlamentnek, egy kiegészítő törvény formájában. A határozat nyomán a kisebbik konzervatív párt, a bajor CSU még több követeléssel állt elő, sürgetve, hogy a mindenkori német kormány Brüsszelben csakis szigorú parlamenti jóváhagyás alapján járhasson el.

Angela Merkel kancellár leszögezte, hogy a kormány magától értetődően eleget tesz az alkotmánybíróság határozatának. Hangsúlyozta ugyanakkor annak szükségességét, hogy az új törvényt még a jelenlegi törvényhozási ciklusban és mindenképp az október elejére tervezett írországi népszavazás előtt kidolgozzák. Merkel szerint ugyanis Németország még közvetve sem akadályozhatja a még nem lezárt ratifikálást Írországban, továbbá Csehországban és Lengyelországban.

Az egyeztetések azonban - mint arról a német üzleti-politikai napilap beszámolt - meglehetősen nehéznek ígérkeznek. A Bundestag frakciói - és nem csak a CSU - ugyanis amellett vannak, hogy az Európa-politika terén szinte kötelező jellegű parlamenti irányítást írjanak elő a kormánynak, a kabinet azonban elutasítja ezt. A legtöbb párt - köztük a CDU és az SPD - képviselői a többi között azt követelik, hogy a jövőbeni bővítés, a költségvetési kérdések, illetve az esetleges szerződés-módosítások terén a kormány csakis a parlament jóváhagyásával járhasson el. Egyöntetűen elutasították ugyanakkor a többi párt képviselői a CSU-nak azt a felvetését, hogy fontos európai kérdésekben népszavazást rendezzenek.

Az idő szorít, a parlament ezzel kapcsolatos első rendkívüli ülését ugyanis augusztus 26-ra hívták össze, szeptember 15-én pedig már jóvá akarják hagyni az új törvényt. Mindez azt is jelenti, hogy az alkotmánybíróság határozatának "egy az egyben" eleget kell tenni. Az ugyanis egyáltalán nem zárható ki, hogy a lisszaboni szerződést korábban "megtámadók" újabb alkotmányos panaszt tesznek. Ebben az esetben az alkotmánybíróságnak gyorsított eljárással kell döntést hoznia, ellenkező esetben a Merkel-kormány kicsúszik az időből. Szakértők szerint amennyiben a lisszaboni szerződés ratifikálása Németország miatt szenvedne késedelmet, az a német Európa-politika súlyos kudarcát jelentené.