A tekintélyes zágrábi újság szerint az 1995. augusztus 4-én kezdett Oluja kétségtelenül a felszabadító harc része volt, s ha nem hajtják végre, Horvátország, mint állam, nem maradhatott volna fenn hosszabb ideig. Még talán ennél is fontosabb eredménye a 2000 szerb halálához, mintegy 250 ezer földönfutóvá tételéhez vezető hadműveletnek az, hogy alapjaiban ingatta meg Slobodan Milosevic akkori szerb vezető politikai és katonai hatalmát, s ezzel előrevetítette pár évvel későbbi végleges bukását. 
   
Az Oluja harmadik dimenziója, az, hogy a horvátországi szerbek elűzésére használták, azonban szégyenletes Horvátországra nézve - írta a Jutarnji list, hozzátéve: bármelyik komoly, demokratikus államnak mindent meg kell tennie azért, hogy normális, egyenrangú életkörülményeket biztosítson a lakosság azon részének is, amelyet egyébként nem kedvel.
   
A zágrábi újság szerint "a Tudjman-rezsim (Franjo Tudjman volt Horvátország államfője az Oluja idején) azonban alig várta a szerbek tömeges menekülését. A szerbek menekülése az Oluja miatt egyike a Tudjman-féle politika két legnagyobb bűnének - a másik a horvátok és a bosnyákok háborúja 1992-1994-ben". 
   
A hadműveletet irányító, háborús bűnökért elítélt Ante Gotovina tábornokra és társaira utalva a Jutarnji list úgy véli: senki nem üldözné ma a horvát hadsereg tábornokait tüzérségi össztüzekre és a Knin (a Krajina központja) elleni "eltúlzott" aknavetős támadásra hivatkozva, ha az Oluja alatt és után nem követték volna el bűntettek sorozatát civilek ellen, nem égettek volna fel sok szerb falut és lakóházat, s ha a horvát hadsereg egyenruhájába öltözött "emberevők" nem öltek volna fegyvertelen embereket. 
   
Belgrádi sajtójelentések szerint szerdán Horvátországban a legfelsőbb állami vezetők részvételével ünneplik meg Kninben a Krajina elestét, a "Győzelem napját". Stjepan Mesic államfő és Jadranka Kosor miniszterelnök is részt vesz az ünnepségeken.