Késő délutánig nem haladtak előre a hétfői tárgyalási napon az események, míg nem teljesült a fejlődő országok fő követelése, hogy külön tárgyalják a Kiotói Jegyzőkönyv kérdését a remélhetőleg péntekig létrejövő koppenhágai klímamegállapodástól.

A témáért felelős dán miniszter, Connie Hedegaard azután jelentette be a fejlődő államok követelésének teljesítését, hogy korábban a G77-ek Kínával karöltve (eredetileg 77 fejlődő állam tömörülése, mely ma 130 tagot számlál) kijelentette, a dán kormány megsértette a demokratikus tárgyalási folyamatokat.

A dán kormány ugyanis olyan jegyzőkönyvtervezet köröztetett a képviselők közt, amely a tömörülésben résztvevő 130 ország szerint nem csak hogy figyelmen kívül hagyja az afrikai államok igényeit, de a fejlett világ országainak több kibocsátást engedne meg, mint a fejlődőknek. Ez utóbbi kérdés különösen érzékeny pontja a zöld és emberjogi szervezeteknek, melyek közében az utóbbi években egyre népszerűbb a klímaigazságosság elve. Eszerint azon túl, hogy a fejlődő országoknak joguk van a következő években növelni CO2 kibocsátásukat, a fejletteknek történelmi kibocsátástöbbletük miatt, kompenzáció gyanánt segíteniük kell az előbbieknek a technológiai átállás finanszírozásával és a fenntartható megoldások megosztásával.

Kövesse a klímacsúcs eseményeit

A hvg.hu oldalán folyamatosan olvashat a koppenhágai klímacsúcs aktuális állásáról.

Korábban a dán miniszterelnök, Lars Løkke Rasmussen úgy nyilatkozott, hogy sokféle “titkos” tervezet cirkulál a klímacsúcs résztvevői között. Az ENSZ-tárgyalások vezetője, Yvo de Boer állásfoglalásában leszögezte, a szóban forgó informális szövegtervezet csak konzultációs célokat szolgált.

A dán klímaügyi miniszter - aki az EU új klímaügyi biztosa lesz - újságírók előtt azt mondta, többször hangsúlyozta a fejlődő országok képviselőinek, hogy szó sincs a Kiotói Jegyzőkönyv háttérbe szorításáról. Hedegaard hozzátette, maga is meg volt lepve, hogy ezek után miért kellett majdnem egy napon át állnia a hivatalos tárgyalásoknak.

A fejlettek és fejlődők vitájának magvát az képezi, hogy míg a szegény országok azt szeretnék, ha a 2012 utáni CO2 kibocsátás-csökkentési megállapodás a kiotói megállapodás keretei közt indulna meg, addig az Európai Unió és a fejlett államok egy teljesen új keretegyezményt szeretnének, amely egyben Kiotó helyét is átveszi.

Komoly fejtörés zajlik © EPA

A fejlődők azonban attól tartanak, hogy ha nem az 1997-es szöveg alapján kötik meg az új megállapodást, sokat veszítenek, mert az új szöveg figyelmen kívül hagyná eddig elért eredményeiket. A G77-es javaslat kétvágányú megállapodást vízionál, melyben a kiotói szöveget ratifikált államok az alapján folytatják kibocsátás-csökkentésüket, miközben az azt alá nem író országok (mindenekelőtt az Egyesült Államok) és a fejlett államok egy új megállapodás alapján széndioxid-mentesítenék gazdaságaikat.

A klímatárgyalások egy sokat látott megfigyelője a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy komédia zajlik Koppenhágában, mert miközben két éve Balin megállapodtak az országok, hogy mostanra lesz kötelező érvényű megállapodás, csak most próbálnak a keretek és a legalapvetőbb dolgok kapcsán dűlőre jutni, úgy hogy csak idén összesen közel tíz hetet üléseztek az UNFCCC (az ENSZ klímadivíziója) tagjai.