A közép-ázsiai ország nukleáris programja miatti tilalmakról júniusban a tagországok állam- és kormányfői között született elvi megállapodás. Az intézkedések elsősorban Irán kereskedelmi, bank- és energiaszektorát érintik, és a következő néhány hétben lépnek életbe. Túlmutatnak az ENSZ-rendszabályokon, és az amerikai szankciókhoz hasonlíthatóak.

A legjelentősebbek azok a tilalmak, amelyek az iráni olaj-, illetve gáziparba való további beruházásokat akadályozzák, és ezzel korlátozzák Irán olajfinomító, illetve földgázellátási kapacitását. Ami az olajfinomítást illeti, ez Teherán számára kulcsfontosságú terület, mert bár az ország a világ ötödik legnagyobb nyersolaj-exportőre, viszonylag szűk finomítási kapacitással rendelkezik. A földgáz-cseppfolyósítással kapcsolatos beruházási, illetve technológiaátadási tilalom érintheti Iránt a legérzékenyebben. 

A szankciókhoz tartozik az iráni hajózási és légi teherszállító cégek feketelistára helyezése és kitiltása az EU területéről, továbbá az iráni Forradalmi Gárdához köthető bankbetétek befagyasztása. A 10 ezer euró fölötti banki átutalásokat jelenteni, a 40 ezer eurón felülieket pedig engedélyeztetni kell. Az utazási korlátozásokkal és vagyonuk európai befagyasztásával sújtott magas rangú iráni funkcionáriusok listáját bővítik.

Az intézkedésekről hozott júniusi döntésében az EU megállapította: Irán nem ragadta meg a nemzetközi közösség által többször felkínált lehetőséget, nem oszlatta el a nukleáris programjával kapcsolatos aggodalmakat. Az uniós vezetők szerint ebben a helyzetben elkerülhetetlenné váltak az újabb korlátozó intézkedések.