Rögzítették az orosz-norvég tengeri határvonalat

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Dmitrij Medvegyev orosz államfő és Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök szerződést írt alá szerdán Murmanszkban a két ország tengeren húzódó határának rögzítéséről és a Barents- illetve a Jeges-tengerhez köthető kérdésekben való együttműködésről. A dokumentum rögzíti az Északi-sarki tengerfenék eddig vitatott részének megosztását.

A szerződést még  ratifikálnia kell a két ország parlamentjeinek. Dmitrij Medvegyev az aláírást követő sajtóértekezleten kijelentette: a dokumentum létrejötte minden bizonnyal kedvezően hat a nemzetközi és a regionális biztonság, valamint az Északi-sarki államok közötti együttműködés megszilárdulására.

A szerződés mintegy 175 ezer négyzetkilométernyi, eddig vitatott tengeri terület státusát rendezi, és osztja Jens Stoltenberg norvég kormányfő szerint "két, egyenlő jelentőségű részre", továbbá szabályozza a határvonalon átnyúló lelőhelyek kiaknázásában való együttműködést. Várhatóan feloldják a vitatott területre elrendelt 30 éves szénhidrogén-kitermelési tilalmat, és egyszerűbbé válik a halászati kérdések megoldása, a halászatban való együttműködés is. Az elnöki adminisztráció forrásai újságíróknak Murmanszkban azt is elmondták, hogy a szerződés megkönnyíti az orosz területi igények alátámasztásához szükséges bizonyítékokhoz való hozzájutást is.

A tengeri határok rögzítéséről a tárgyalások még a hetvenes években kezdődtek, és a kérdés meghatározó volt a két ország kapcsolataiban az elmúlt 40 évben. A dokumentum különös jelentőséggel bír tekintettel arra, hogy az Északi-sarki országok mindegyike - az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Norvégia és Dánia -  a nyersanyagokban rendkívül gazdag kontinentális talapzatra támasztott területi igényeinek igazolására lázasan keresi azokat a bizonyítékokat, amelyek megfelelnek az ENSZ vonatkozó konvenciójában foglalt követelményeknek. A konvenció kimondja, hogy az egyes államok kizárólagos kitermelési jogai a tengerfenék azon részeire terjeszthetők ki, amely részek az adott ország kontinentális talapzatának folytatását alkotják. 

A Kreml arra mutatott rá, hogy a szerződés azt az elvet bizonyítja a gyakorlatban, hogy az Északi-sarkkal összefüggő minden vitát maguknak az érintett államoknak kell megoldani tárgyalások és a nemzetközi jogi normák tiszteletben tartásával. A Kreml mellett az Északi-sarkkal kapcsolatos viták megoldásának kilátásairól derűlátóan szólt Norvégia moszkvai nagykövete is, viszont Pavel Zolotarjov, az orosz Tudományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada intézetének helyettes igazgatója a BBC-nek azt mondta, hogy a harc az Arktiszért még csak most kezdődik. Az Északi-sark ügyéről szó lesz Lawrence Cannon kanadai külügyminiszter moszkvai tárgyalásain is, szeptember 22-től pedig kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak  Moszkvában Az Arktisz a párbeszéd területe címmel.