"Nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy a szerb lakosságot a (koszovói parlamenti) választásokon való részvételre hívjuk fel" - áll a Belgrádban kiadott közleményben.

Koszovóban december 12-én tartanak előre hozott parlamenti választásokat, az elsőt a függetlenség 2008-as kikiáltása óta. Szerbia nem ismeri el Koszovót függetlennek államnak; Belgrád szerint a koszovói intézmények minden aktusa illegitim, beleértve az önkormányzati és a parlamenti választásokat is.

A szerb vezetés az elmúlt 11 évben - vagyis azóta, hogy Koszovó kikerült Belgrád fennhatósága alól - minden választás előtt bojkottra szólította fel a koszovói szerbeket. A nacionalista Vojislav Kostunica vezette előző kormány még erőteljes nyomás alá is helyezte azokat a szerbeket, akik a belgrádi intelmek ellenére leadták voksukat. A jelenlegi szerb kormány általában nem bírálja azokat a szerbeket, akik úgy döntenek, hogy elmennek szavazni.

A belgrádi kabinet szerdai közleményében kitért a Koszovóval folytatandó párbeszéd ügyére. Mint írta, a megbeszélések eredményeként "fenntartható, tartós megoldásnak" kellene létrejönnie, amely "elvezetne a (koszovói albánok és a szerbek közötti) történelmi megbékéléshez", és amely "biztosítja az európai perspektívát az egész régió számára".

Belgrád és Pristina képviselői az Európai Unió erőfeszítésének eredményeként ülnek majd tárgyalóasztalhoz. A 27-ek azt szeretnék, ha a Balkánon minél kevesebb vitás kérdés maradna, mire esedékessé válik a bővítés. Szerbia előrébb tart az európai integráció folyamatában, mint Koszovó - jövő év végégig szeretné elnyerni a hivatalos EU-tagjelölti státust -, ezért Belgrádnak fontosabb a párbeszéd megkezdése, mint Pristinának.

Megfigyelők szerint nem véletlen, hogy nem sokkal a párbeszédre felhívó ENSZ-közgyűlési határozat elfogadása után robbant ki belpolitikai válság Koszovóban. Ez vezetett el az előre hozott választások kiírásához, és ezzel a szerb-koszovói párbeszéd elhalasztásához. A tárgyalások ugyanis csak azután kezdődhetnek meg, hogy Koszovóban megalakul az új kormány.