"Az a hisztéria, amely itt négy éven keresztül létezett, már a múlté. Azt azonban, hogy ezek a kapcsolatok valamiképpen szívélyesek vagy őszinték lennének, nem lehet elmondani" - jelentette ki Rudolf Chmel a közszolgálati szlovák televízió vasárnapi vitaműsorában.

A beszélgetés központi témája a kettős állampolgárságról szóló törvény volt, amelyet a kormánypártoknak nem sikerült elfogadtatniuk a parlamentben. Az emberi jogokért és a kisebbségi ügyekért felelős helyettes kormányfő úgy véli: a kérdést nem csak a koalíción belül, hanem egy szlovák-magyar kétoldalú megállapodással is meg kellene oldani. 

"Várjuk a magyar alkotmány szövegét is, amelynek olyan alapvető dolgot kellene kodifikálnia, hogy egy kettős állampolgárnak lesz-e választójoga is. Nem beszélve más, ebből eredő kötelességekről - a honvédelem, a társadalombiztosítás és minden más" - jelentette ki Chmel, aki egyben a Híd magyar-szlovák polgári párt alelnöke.

Mindezek ellenére a politikus úgy látja, hogy a kettős állampolgárságot érintő törvény körüli helyzetet Szlovákiában néha feleslegesen felfújják.  Becslése szerint a magyar állampolgárság felvételének lehetőségével Szlovákiában néhány ezer ember élne. 

Chmel a műsorban elismerte, hogy a jelenleg érvényben lévő, a másik állampolgárság felvételéért szankciókat tartalmazó Robert Fico-féle állampolgársági törvény módosítására nem márciusban, hanem csak áprilisban kerülhet sor. A módosítási javaslatot március ötödikéig kellett volna benyújtani a parlamentnek, de ez nem reális, mert a témában még a koalíción belül sincs egység. 

"Míg legalább koalíciós szinten nem jön létre megegyezés, én nem engedném a parlamentbe a törvényt" - húzta alá a miniszterelnök-helyettes. A műsorban szóba került a kisebbségi nyelvhasználati törvény is. Chmel szerint a jogszabálynak nem lesz lényegi hatása az érintett települések önkormányzatainak adminisztrációjára. A készülő javaslattal szemben - mely 20-ról 15 százalékra csökkentené a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt - nem csak az ellenzéknek, de a koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) is kifogásai vannak. 

Chmel szerint a változás 80 települést érintene, és leginkább a ruszin és roma kisebbségnek kedvez. Problémák a miniszterelnök-helyettes elmondása szerint elsősorban a roma nyelvnél akadhatnak, ezen a területen 29 települést érintene a változás.