Az ellenzék és a nemzetközi megfigyelők is állítják, hogy a volt szovjet köztársaságot 16 éve vaskézzel irányító Lukasenka csalásnak köszönheti, hogy az államfői poszton maradhatott. A december 19-i tüntetést a karhatalom kegyetlenül leverte, és mintegy 600 embert előállított, közülük huszonkét ellenzéki személyiséget azóta is őrizetben tartanak, hogy bírósági eljárást indítsanak ellenük. Öt vádlott külföldre menekült, köztük a fehérorosz ellenzék egy másik jeles alakja, Alesz Mihalevics, aki a Cseh Köztársaságban kapott politikai menedéket. 

Szannyikov 1995-96-ban még külügyminiszter-helyettesként dolgozott, de hátat fordított a minszki rezsimnek, és társalapítója volt a Charter 97 jogvédő ellenzéki csoportnak. Ha bíróság bűnösnek mondja ki, Szannyikovra akár 15 évi börtönbüntetést is kiszabhatnak. Egyik ellenzéki társát, választási kampányának a szervezőjét, Dmitrij Bondarenkót szerdán egy másik minszki bíróság 2 évi szabadságvesztésre ítélte a "közrend tömeges megzavarása" vádpontjában. Március elején egyenként három és négy év közötti börtönbüntetést róttak ki Minszkben három ellenzékire, akiket ugyancsak decemberben a Lukasenka újraválasztását ellenző tüntetésen vettek őrizetbe. Közülük a legsúlyosabb büntetést - négy év szabadságvesztést - Dmitrij Novik, Szannyikov korábbi szóvivője kapta. A fehérorosz hatóságok Szannyikov családját sem kímélik. Feleségét, Irina Halip újságírónőt is letartóztatták korábban, majd házi őrizetbe helyezték. Az igazságügyi szervek sokáig azzal fenyegetőztek, hogy a Szannyikov házaspár 3 éves kisfiát állami gondozásba veszik, de végül beleegyeztek abba, hogy a gyermek gondját anyai nagymamája viselje. Ugyanakkor a fehérorosz tájékoztatási minisztérium szerdán kérte a legfelsőbb bíróságtól két ellenzéki újság, a Nasa nyiva (A mi mezőnk) és a Narodnaja volja (Népakarat) kiadásának a betiltását. A két lapot már korábban figyelmeztetésben részesítették rendszert bíráló írások miatt.