Az MSZP európai pártcsaládjához tartozó szociáldemokrata német Martin Schulzot nagy többséggel szavazták meg az európai parlamenti képviselők kedden az EP plenáris ülésén Strasbourgban; mandátuma két és fél évre szól - közölte az EP szocialista frakciója. A baloldali politikus az európai néppárti lengyel Jerzy Buzeket váltja az EP élén, aki nem akarta újra megpályázni a posztot.

A német politikus már a szavazás első fordulójában könnyűszerrel legyőzte két brit vetélytársát: Schulz 387 voksot kapott, míg Nirj Devára 142-en, Diana Wallisra pedig 141-en szavaztak.

Martin Schulz a megválasztása után közölte, minden képviselő elnöke akar lenni, és elveti a "több Európa kevesebb Parlamenttel" elvet. "Küzdeni akarok ez ellen a koncepció ellen, és remélem, hogy csatlakozni fognak hozzám" - mondta Schulz a képviselőknek, majd hozzátette, több ember véleményét akarja meghallani, az Európai Parlament pedig az a hely, ahol az embereket képviselik. "Büszke vagyok arra, hogy a ház tagjai úgy tekintenek magukra, mint az emberek ügyvédeire" - mondta.

"Nem leszek kényelmes elnök" - szögezte le, bíráló szavakkal térve ki az unió bizalmi válságára. "Az EU hónapok óta egyik válságtanácskozásból a másikba rohan, a kormányfők zárt ajtók mögött hoznak határozatokat. Márpedig az EU nem olyan játék, amelyben az egyiknek veszítenie kell, hogy a többiek nyerjenek. Vagy mindannyian nyerünk, vagy mindannyian veszítünk" - szögezte le Schulz.

Martin Schulz

AP / Cedric Joubert

Kritizálta azt is, hogy újabban csorbát szenvedett a konfliktusok közös megoldásának a módszere, "a nemzeti parlamenteket a végrehajtó segéd szerepére kárhoztatták. Ezt pedig a polgárok Brüsszelből érkező diktátumként érzékelik. Az szóba sem jöhet, hogy kevesebb parlamentarizmussal járó Európa jöjjön létre, ennek én itt és most hadat üzenek" - hangoztatta a német politikus, elengedhetetlennek tartva, hogy az EP is részt vegyen az EU-csúcstalálkozókon.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság portugál néppárti elnöke Schulznak németül gratulálva kijelentette, hogy a megválasztott új elnök erős személyisége és politikai képességei az Európai Parlament hasznára válnak majd. Az EU- bizottság teljes támogatásáról biztosította Schulzot abban a törekvésében, hogy Európa polgárainak a szava többet nyomjon a latban.

A frissen megválasztott Európai Parlamenti elnök beiktatása után tartott sajtótájékoztatóján pozitív előjelnek nevezte, hogy Orbán Viktor maga kérte, hogy felszólalhassan szerdán az Európai Parlament hazánkról tartandó plenáris vitáján. "Jó jel szerintem, hogy ütköztethetik a különböző felek a véleményüket az EP holnapi magyar vitáján" - mondta Schulz.

Hozzátette, hogy Orbán plenáris előtti felszólalása kapcsán inkább kibővíti a vita időkeretét, mint hogy felszólalási időt vegyen el bárkitől. Az EP új elnöke azt is hozzátette, az EB mai bejelentése és az EP holnapi vitája után azt fogja kérni az Európai Tanácsban, hogy az állam- és kormányfők is vitassák meg a kérdéses magyar törvényeket.

Mint elmondta, “rendkívül bátor” húzásnak véli, hogy egy európai miniszterelnök azelőtt viszi a média elé strasbourgi szereplését, hogy meghívatását formálisan visszaigazolta volna az EP. Schulz reagált a Miniszterelnökség hétfő esti közleményére, melyben Szijjártó Péter közleményében azt írta, "szerdán a nemzetközi baloldal újabb támadást akar indítani Magyarország ellen". Az EP új elnöke erre azt mondta: “nem tudtam eddig, hogy Barroso úr az európai baloldalhoz tartozik”.

“Orbánnak nagyon figyelmesen kell majd meghallgatnia, mit mond országa törvényei kapcsán az EB, ahogy azt én is teszem majd” - tette hozzá Schulz. Arra a kérdésre, hogy mit gondol Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztéséről, illetve az unió alapszerződésének hetedik cikkelye alapján indítható folyamatról, kijelentette: nem lehet előre megjósolni az EB döntését, ezért nem érdemes az arra épülő lépések kapcsán találgatásokba bocsátkozni.

Egy másik újságírói kérdésre válaszolva az EP elnöke kijelentette: egyetlen tagállam vezetője sem érvelhet azzal, hogy egy tagállami ügy belpolitikai kérdés, hiszen minden ami az Unión belül van, európai belpolitika. Amennyiben egy tagállami törvényt ellentétesnek ítél az EU végrehajtó testülete az európai joggal, akkor az európai belpolitikai kérdés - tette hozzá Schulz.

AP / Cedric Joubert

Az EP elnöke végül a rá jellemző temperamentumos felszólalások és az elnöki tisztség tekintélyének összeegyeztethetősége iránt érdeklődő kérdésre válaszolva úgy vélekedett: "az vagyok, aki vagyok, felszólalásaim azonban legalább nem bélyegezhetőek meg azzal a politikusokat gyakran érő váddal, hogy nem beszélek világosan és nyíltan".

Joseph Daul, néppárti EP-frakcióvezető sajtótájékoztatóján elmondta: holnap Orbán Viktor lehetőséget kap megközelítése elmagyarázására a képviselők ülésén. Daul hangsúlyozta azonban, továbbra is fenntartja korábbi álláspontját, hogy senkivel nem szabad kivételezni az uniós szabályok betartatása kapcsán, legyen az jobb- vagy baloldali kormány. Újból megerősítette, Magyarországgal kapcsolatban, ha szükséges, az EB-t támogatja a szabályok betartatása érdekében.

Daul Orbán hétfő esti "baloldali támadást vizionáló" közleményét nem kívánta kommentálni. Elmondta, múlt héten Orbánnal folytatott egyeztetésén a magyar miniszterelnök megerősítette, kész alávetni magát az EB döntésének, ezért "nincs okom őt kirúgni az Európai Néppártból".

Martin Schulz korábban a szocialista EP-frakció éléről gyakran bírálta Orbán Viktort és a magyar kormányt, legutóbb az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta: "Orbán Viktor azon dolgozik, hogy kétharmados parlamenti többségével maga alá gyűrje az államot", de korábban felszólalt az MSZP-t az MSZMP utódjaként rögzítő törvény, valamint a médiatörvény ellen is.

Az EP új elnöke a hvg.hu-nak korábban adott interjújában kifejtette, Orbán Viktor egyetlen szavával sem ért egyet Európa válságát illetően. "Annak kimondását is megkockáztatom, hogy véleményével egyedül marad, elszigetelődik az uniós tagállamok vezetői között. Az euró nyilván nincs válságban; az euróövezet egy-két tagállama küzd mély adósságproblémákkal" - jelentette ki akkor Schulz.

Tavaly szeptember óta biztosra vehető Martin Schulz EP-elnöki kinevezése, miután akkori strasbourgi ülésén az európai szocialisták egyhangúlag megszavazták a frakcióvezető jelölését. A kisebb EP-pártok által élesen kritizált 2009-es, a néppárti és a szocialista frakciók közötti alku szerint ugyanis az 5 éves EP-ciklus félidejében váltják egymást a két párt delegáltjai. Ennek értelmében az eddigi elnököt Jerzy Buzeket a szocialista EP-frakciót hét éve vezető Schulz váltja. A szinte létrejötte óta nyílt titokként kezelt megállapodás a két legnagyobb politikai formáció együttes szavazati súlyára alapozva biztosítja a jelöltek megválasztását.

Hiába szavazta azonban meg pártja egyöntetűen az eredetileg könnykereskedőnek tanult Rajna-vidéki Schulz EP-elnöki jelölését, brüsszeli források szerint brutális politikai stílusával saját pártján belül is megosztja a képviselőket. Ráadásul mostantól a pártpolitizálás helyett az intézményközi érdekérvényesítés és alkukeresés lesz a fő feladata. Baloldali politikusként kell a nagyrészt jobboldali kormányok delegáltjaiból álló Tanács és a többségében jobboldali-konzervatív biztosokból álló Európai Bizottság között az EP érdekeit képviselnie.

Martin Schulz leginkább vitaszenvedélyéről közismert, ami jelentős változásokat vetít előre a néppárti Buzek konszenzuskereső jellegűnek értékelhető EP-elnöksége után. Az 56 éves Schulz 1994 óta EP-képviselő.