Seselj keresete szerint a kétmilliós kártérítési összeg több, a fogva tartása alatt őt ért jogsérelemből áll össze: félmilliót követel az eljárás szándékos hátráltatása és halasztása miatt, 400 ezret védelme finanszírozásához való joga, illetve az ügyfélegyenlőség megsértése címén, 200-200 ezret a családjával, barátaival és orvosaival való kapcsolattartás megakadályozásáért, illetve a jogi képviselethez való joga korlátozásáért. 300 ezret azért akar, mert a Nemzetközi Törvényszék ügyvédet rendelt ki mellé, holott ő maga akarta önmagát védeni.

További 100-100 ezret kér, amiért gátolták a jogi tanácsadóival való kommunikációban, nem bocsátották rendelkezésére az ügyiratok szerb nyelvű fordítását; nem engedélyezték számára a kamara által alkalmazott jogforrások tanulmányozását és a bíróság megsértésének vádjával is perbe fogták, amely bűntett nem szerepel az NT statútumában, és nem a nemzetközi jog része.

Seseljt, a Szerb Radikális Párt (SRS) börtönéből is aktívan politizáló elnökét a vádak szerint közvetett felelősség terheli az 1991-1994 között, az egykori Jugoszláviában zajló belháborúk idején elkövetett gyilkosságokért, kínzásért, polgári személyek üldözéséért, embertelen bánásmódért, erőszakos kitelepítésért és vagyontárgyak (köztük egyházi épületek) elpusztításáért.

A bűnöket félkatonai szervezetek követték el, és a vádirat szerint Seseljnek nagy része volt a milíciák toborzásában.

A politikus önként adta fel magát 2003-ban, pere 2006-ban kezdődött, és azóta is tart, miután 2009-ben a tanúk megfélemlítése miatt újra kellett indítani az eljárást.

Tavaly októberben másfél éves börtönbüntetéssel sújtották, amiért egy könyvben olyan tanúk kilétét felfedő információkat hozott nyilvánosságra, akik a törvényszék védelmét élvezték. Bizalmas információk nyilvánosságra hozásáért már 2009-ben is kapott egy 15 hónapos börtönbüntetést, és időközben egy harmadik hasonló eljárás is indult ellene. Főperében életfogytiglani börtönbüntetés fenyegeti.