A témáért felelős biztos, Michel Barnier a javaslatot ismertetve emlékeztetett arra, hogy az unióban az egyes tagállamok nemzeti jogában fellelhető akadályok, illetve a jogrendek közötti különbségek gyakran költségessé teszik és megnehezítik az alapítványok tevékenységének folytatását egyszerre több tagállamban. 

Mint a francia biztos fogalmazott, "ösztönöznünk és támogatnunk kell az alapítványok által az európai polgárokért végzett értékes munkát. Mindenekelőtt fel kell számolnunk azokat az akadályokat, amelyek gátolják az alapítványok határokon átnyúló tevékenységét többek között a kutatás, az egészségügy és a kultúra terén".  

Az uniós végrehajtó szerv azt reméli, hogy az európai alapítvány statútumának bevezetésével "csökkennek a költségek és a bizonytalanságok", és az alapítványok "az európai címkének köszönhetően több forrást vonzanak". 

A javaslat egységes uniós jogi formát – az európai alapítványét – kívánja létrehozni, amely egyforma lenne minden tagállamban, és a belföldi alapítványokkal párhuzamosan létezne. 

A státus megszerzése teljes egészében önkéntes lenne, de ahhoz, hogy a státust elnyerje, minden alapítványnak bizonyítania kell az általa követett közhasznú célt, tevékenységének határokon átnyúló dimenzióját, valamint azt, hogy rendelkezik a 25 000 eurónyi minimális induló vagyonnal.