A férfi - aki tavaly júliusban 77 embert gyilkolt meg Oslóban és a közeli Utoya szigetén - "szánalmasnak" nevezte, hogy Norvégiában 21 éves szabadságvesztés a kiszabható legsúlyosabb büntetés.

Az ügyészek azon kérdésére, hogy jobban örülne-e a halálbüntetésnek, azt válaszolta: "Nem vágyom rá, de elfogadnám a döntést. Két kimenetelt tudnék elfogadni ebben az ügyben, a halálbüntetést vagy a felmentést".

A vádlott azt is kijelentette, hogy nem fél a haláltól, az európai nacionalisták pedig sokat tanulhatnának az al-Kaidától, különösen az iszlamista terrorszervezet mártírhalált dicsőítő módszereit illetően. "Ha féltem volna a haláltól, nem vittem volna véghez a műveletet" - mondta tettére utalva Breivik.

A tárgyalás harmadik napján az ügyészek a Templomos Lovagok elnevezésű állítólagos, iszlámellenes szervezetről kérdezték a vádlottat. Az ügyészek közölték: nem hiszik, hogy a Templomos Lovagok abban a formában léteznének, amelyben a vádlott leírja őket. Breivik viszont ragaszkodott ahhoz az állításához, hogy léteznek, csak a rendőrség mindeddig nem volt képes a nyomukra bukkanni. 

A vádlott azt állította, hogy a szervezet független sejtekből áll, amelyek bármikor támadásba lendülhetnek, további részleteket azonban nem volt hajlandó elárulni. "Nem akarok kiadni olyan információkat, amelyek alapján újabb embereket tartóztatnának le" - jelentette ki. 

Az állítólagos szervezet létezése vagy nem létezése kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy Breivik épelméjűnek nyilvánítható-e, mert ha igen, börtönbüntetés vár rá. Ha viszont nem épelméjű, akkor pszichiátriai kezelésnek kell alávetni őt. A vádlottnak az az érdeke, hogy épelméjűnek nyilvánítsák, mert ellenkező esetben hiteltelenné válik politikai érvelése.