A lap szerint a szankciók szigorításának veszélye arra késztette Teheránt, hogy megpróbáljon rugalmasabb taktikát alkalmazni az Egyesült Államokkal és a más hatalmakkal folytatott egyezkedésben, a közvetlen tárgyalásokhoz való visszatérés pedig minden oldalon lecsendesítette a leghevesebb nyilatkozatokat. A NYT rámutatott: Izraelben a növekvő megosztottság jelei mutatkoznak a politikai vezetés, illetve a katonai és a hírszerzési vezetők között abban a kérdésben, hogy bölcs döntés lenne-e megtámadni Iránt. A Fehér Ház pedig a választási évben elejét akarja venni minden olyan konfliktusnak, amely megzavarhatná a globális olajpiac működését.

"Úgy gondolom, hogy csökkent a kérdés hőfoka" - jelentette ki az Obama-kormányzat egy név nélkül nyilatkozó illetékese. Tisztségviselők és szakértők ugyanakkor nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a jelenlegi optimizmus szertefoszlik. "Noha az Egyesült Államok és Izrael között nincs egyetértés abban, mennyi idő van még, abban egyetértés van, hogy valamennyi idő van még arra, hogy esélyt adjanak a diplomáciának" - nyilatkozott Dennis B. Ross, aki a közelmúltig az Obama-kormány iráni ügyekben illetékes különmegbízottja volt.

A két héttel ezelőtti, isztambuli tárgyalásokon, noha azokon csak arról sikerült megállapodni, hogy a párbeszéd júniusban, Bagdadban folytatódik, Teherán a vártnál nagyobb rugalmasságot és nyitottságot mutatott. Amerikai hivatalos személyek szerint ebben szerepe volt annak, hogy a szankciók következő köre a tervek szerint július 1-jén lép életbe. Az iráni vezetők igyekeztek sikeresnek feltűntetni az isztambuli tárgyalásokat, ami az amerikai kormányzat emberei és szakértők szerint annak a jele lehet, hogy elkezdődött a közvélemény felkészítése, hogy a Nyugattal megkötendő egyezséget iráni győzelemként tüntessék fel. 

Az izraeli helyzettel kapcsolatban a lap rámutatott, hogy Juval Diszkin, aki tavalyig az izraeli belbiztonsági szolgálat vezetője volt, a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnököt és Ehud Barak védelmi minisztert "messianisztikus érzelmek" vezérlik, és hogy egy Irán elleni támadás még fel is gyorsíthatja az iszlám köztársaság nukleáris programját.   

Benni Ganc tábornok, izraeli vezérkari főnök kijelentette: egyetért az amerikai hírszerzés azon véleményével, hogy Irán még nem döntötte el, elkészítse-e atomfegyverét. Noha leszögezte: "annál rosszabb a helyzet, minél előbbre jutnak az irániak", úgy vélekedett, nem biztos, hogy a helyzet még az idén elérné a kritikus pontot. A NYT felhívta a figyelmet arra, hogy a bírálatok kereszttüzébe került Netanjahu választások elé néz, amelyeket valószínűleg nem jövőre, hanem már idén ki fognak tűzni. Az izraeli megosztottság azért fontos, mert Washingtonban nemrégiben még attól tartottak, hogy a zsidó állam önálló akcióba kezd, ha az Egyesült Államok erre nem lenne hajlandó, ami óhatatlanul amerikai veszteségekkel is járt volna.