„Nem igaz, hogy a Székely Szigetet a kézdivásárhelyi tanács finanszírozta vagy szervezte volna” – nyilatkozta a hvg.hu-nak Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere. Június végén az önkormányzatnak számos, a román sajtóból érkező vádra kellett felelnie a Székely Sziget állítólagos támogatása miatt, amelyek a polgármester szerint nem állják meg a helyüket. Bokor Tibor szerint a város „belső szabályának” számít, hogy bármilyen nonprofit, civil szervezet által bejelentett és a polgármester által engedélyezett rendezvény számára biztosítanak bizonyos kellékeket, ha azok ezt kérvényezik. Ez nem jelenti azt, hogy a tanács egyetértene azok céljaival, üzeneteivel. Így kaphatott a Székely Szigetet bejelentő Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) is székeket, padokat, asztalokat az önkormányzattól, pénzbeli támogatásban azonban nem részesült a rendezvény.

"Kézdivásárhely önkormányzata minden olyan civil kezdeményezést támogat és támogatni is fog, amely az érvényben levő törvényeket nem sérti. Nem az önkormányzat feladata eldönteni, hogy egy eseménynek milyen a programja, kik a szereplők, netán mit akarnak azok mondani, hiszen a 21. században élünk, és nem a sötét cenzúra korszakában. Ez a szervezet az elmúlt években is hasonló rendezvényt szervezett Kézdivásárhelyen a Fortyofófürdőn, akkor senki sem figyelt fel rá, egyszerűen nem volt beszédtéma. A román sajtó egy része fújta fel ezt a kérdést, igaztalan vádakkal illetve a helyi önkormányzatot is" - mondta a város első embere.

A HVIM által szervezett Székely Sziget lényegében a verőcei Magyar Sziget „testvérrendezvényének” számít. A magyarországi rendezvényhez hasonlóan a Székely Szigeten is több úgynevezett nemzeti rockzenekar lép fel, illetve felszólalt több jobbikos politikus és számos, főleg a HVIM színeiben tevékenykedő szélsőjobboldali aktivista. A szervezők meghívására érkezett és tartott előadást például Tyirityán Zsolt és az általa vezetett Betyársereg több tagja.

Botrányos rendezvények

Az utóbbi években a Magyar Sziget több botrány miatt is a címlapokra került. A Székely Szigeten is felszólaló Tyirityán Zsolt a tavalyi rendezvényen azt mondta: "el kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütő billentyűjét valaki meg tudja húzni, esetleg akkor, hogyha egy másabb bőrszint lát". A két évvel ezelőtti Magyar Szigeten ismeretlenek súlyosan megsebesítettek három Ferencváros-szurkolót, a Hetek újságíróit pedig életveszélyesen megfenyegették; a két újságíró emiatt büntetőfeljelentést tett. Székelyföldön idén is a Betyársereg szereplése verte ki a biztosítékot, helyi civilek a Facebookon tiltakoztak Tyirityánék fellépése ellen, mert szerintük a csoport lejáratja a székelyföldi autonómia ügyét, illetve kifogásolták, hogy a HVIM a Noua Dreaptă román ultranacionalista szervezettel közösen vett részt egy olaszországi rendezvényen.

A romániai sajtó (több szélsőjobboldali portál mellett mérvadó országos médiumok) két-három nappal a Székely Sziget megnyitása előtt vette elő az ügyet. A Jurnalul National nevű országos napilap weboldala Az irredenta Kárpátia zenekar a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal által szervezett Székely Sziget főműsoridős előadója című cikkben foglalkozott az eseménnyel. A cikkben különösen kifogásolták a „Szlovákiában betiltott, minden dalában az elcsatolt országrészek visszaszerzésére buzdító” Kárpátia zenekart fellépését. Az Antena-1 hírtelevízió honlapján pedig azt írták „A megvetés tényét súlyosbítja, hogy a Kárpátia és a többi fellépő irredenta zenekart közpénzből fizetik. Lehet, hogy létezik helyi autonómia, és lehet, hogy Kézdivásárhely - többségében székely - lakosainak a pénzéről van szó, de mégiscsak Románia területéről és az azt kormányzó törvényekről van szó, márpedig a törvény szerint bűncselekménynek számít az irredenta rendezvények szervezése."

A Betyársereg külföldi "vendégszereplést" is szívesen vállal, most éppen Romániában okoztak botrányt

Túry Gergely

Bokor Tibor szerint a Székely Sziget "lényegében a városon kívül, egy az önkormányzat tulajdonában álló, de a Gábor Áron Iskola által kezelt területen zajlott", ahol nyaranta erdei iskola működik. A szervezők az iskolától bérelték a területet és ők fizették a rendezvény idején a villany- és vízdíjat is. Bokor azt mondta: nem gondolja, hogy az önkormányzat feladata lenne a „cenzúrázás”, főleg, mivel a rendőrség sem látta akadályát a Székely Sziget engedélyezésének. „A jövőben ha bármilyen szervezet bejelent egy rendezvényt, én biztosan engedélyezni fogom, mert mindenkinek joga van elmondani a véleményét” – mondta. A polgármester szerint „elmúltak már azok az idők, ahol előre be kell mutatni, milyen dalok és beszédek fognak elhangozni egy rendezvényen”.

Tiltólistán a „székely” szó

Magyarországon is jelentős sajtóvisszhangot váltott ki a Kovászna megyei prefektus, Codrin Munteanu nyilatkozata, amelyben arról beszélt: erőfeszítéseket tesz, hogy a megyei önkormányzatok ne támogathassanak olyan rendezvényeket, amelyek nevében szerepel a „székely” szó – példaként említette a Sepsiszentgyörgyön megrendezendő Székely Családok Napját és a Nemzeti Vágta erdélyi előfutamát, a Székely Vágtát. A szociáldemokrata politikus véleménye szerint ezek a megnevezések kirekesztők a megyében élő románokra és cigányokra nézve, ezért szerinte csak a „kovásznai vágta” és a „kovásznai családok napja” nevek lennének elfogadhatóak. Munteanu kifogásolta azt is, hogy a sepsiszentgyörgyi moziban a kétnyelvű plakátokkal hirdetet Shrek című rajzfilmet csak magyar nyelven vetítették. „Fel fogom leltározni a Kovászna megyei rendellenességeket, és értesítem az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot” – nyilatkozta. A prefektus a Székely Szigetre utalva közölte: tervei között szerepel egy törvényjavaslat benyújtása is, amely a helyi közigazgatási és a közpénzügyi törvényt változtatná meg oly módon, hogy a helyi hatóságok ne finanszírozhassanak szélsőséges rendezvényeket.

Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere és a Székely Vágta főszervezője szerint már azért is abszurdak Muntenau állításai, mivel a város tanácsában román képviselők is megszavazták a költségvetést, amelyben szerepelt a Székely Vágtának nyújtandó támogatás. Mint mondta, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a Kovászna megyei tanács közös ötlete volt a Nemzeti Vágta erdélyi futama, és ez a két szerv finanszírozza a versenyt, míg a magyarországi Nemzeti Vágtát lebonyolító Lovas-Show Kft. az aktív szervezésben segít. Sztakics szerint Muntenau követelései szinte biztos, hogy elbuknak a megyei tanácsban, legfeljebb a közigazgatási bíróságon lehet némi esélye a városi költségvetés megtámadására.

Az alpolgármester elmondta: az önkormányzat által támogatott rendezvények döntő többsége nem kétnyelvű, és egyaránt vannak köztük román és magyar nyelvű és tematikájú rendezvények. Példaként említette a helyi színház román nyelvű előadásait, amelyeken egyébként gyakran vesznek részt magyarok is. Emellett korábban több román civil szervezet kért támogatást kulturális programokra, amit meg is kaptak – nyilatkozta.

Igen a hagyományőrzésre

„Furcsának találom, hogy pont olyasvalaki aggódik a kétnyelvűség miatt, aki nem beszél magyarul egy 70-80 százalékban magyar lakosságú megyében” – mondta Muntenau kijelentéseire reagálva Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a hvg.hu-nak. A városban eddig is volt székely színház, múzeum és iskola, mégsem gondolta eddig senki, hogy ezek léte diszkriminációt jelentene – fogalmazott.

A polgármester szerint a Székely Sziget Sepsiszentgyörgyön sem számít különösebben ismertnek. Sokkal nagyobb érdeklődés kíséri például a Székely Mikó Kollégium visszaadásának ügyét, illetve az évente megrendezett Szent György-napokat, amelyre tavaly közel ötvenezer ember volt kíváncsi. Antal továbbra is a támogatásáról biztosította „azokat a rendezvényeket, amelyek erősítik a székely identitást”.