"Az eredeti bírósági végzés sajnos nincs meg az aktákban. Megvan azonban a büntetőeljárás adatlapja, a vádirat, a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve és egy korabeli újságcikk (Vychodoslovenská Pravda, 1948. június 9.), amely összefoglalja a lényeget" - mondta a történész.

Balassa Zoltán közlése szerint a büntetőeljárási adatlapon a következő indoklás támasztja alá a bírósági döntést: "Magas beosztású politikai tisztviselő, aki elrendelte a demokratikusan gondolkodó és faji okok miatt üldözött személyek letartóztatását és deportálását. Megkorbácsoltatta őket, és néhányukat agyonlövette. Politikai és nemzeti gyűlölet." 

A vádiratban a vádakat 14 pontban sorolták fel. "A Csatáry-ellen felhozott vádak lényege, hogy Magyarország megszállása után a kassai téglagyárban kialakított zsidó gyűjtőtáborból több esetben különböző számú embert deportáltatott, s a gyűjtőtáborban fogva tartott embereket, beleértve az asszonyokat és gyermekeket személyesen is bántalmazta, tehát megrugdosta, megpofozta és megkorbácsolta őket" - mutatott rá a történész az ügyészségi iratok alapján. 

The Sun

"A vádirat egyik pontja szerint Csatáry László 1944 májusában például azt az utasítást adta beosztottainak, hogy a rend fenntartásakor a kard élét is használhatják, június elején pedig 300 olyan zsidót is deportáltatott, aki korábban valamilyen ok miatt kivételt kapott, így Csatárynak nem volt joga elvitetni őket" - ismertette a vádiratot Balassa Zoltán. Leszögezte: az aktákban leírt esetek mind 1944 májusában, júniusában és később történtek. Arra a felvetésre - hogy a külföldi sajtó szerint Csatáry László kulcsszerepet játszott körülbelül 300 zsidónak Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba történt deportálásában, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták - Balassa Zoltán azt mondta, hogy ez az esemény nem szerepel az iratokban. 

Arról, hogy Csatáry László 1944 tavaszán aktív szerepet játszott volna 15 ezer 700 zsidó Auschwitzba történő deportálásának megszervezésében, ahogy erről a nyugati sajtó írt, szintén nincs szó az aktákban. Az ügy eredeti aktái, dokumentációja a kassai Állami Területi Levéltárban található. "Kikértem a Csatáry-akták másolatát, és áttanulmányoztam a dokumentumokat" - mondta a történész. Hozzátette: az iratokban az érintett mindenütt Csatáry néven szerepel, a külföldi sajtóban említett Csizsik-Csatáry név nem található az aktákban. Hogy miért hiányzik a bírósági ítélet eredetije az aktákból, az nem derül ki az iratokból Balassa Zoltán szerint. 

"Megvan a június 8-ai bírósági tárgyalás jegyzőkönyve, amelyben az szerepel, hogy az ítéletet csatoljuk. Maga az ítélet azonban nincs ott, csak egy cikk a június 9-ei Vychodoslovenská Pravdából" - mutatott rá a Kassa múltját kutató történész.

A Kassai Járási Népbíróság tárgyalására Lom Ferdinand bíró elnökletével Csatáry László távollétében 1948. június 8-án Kassán került sor. Néhány újság korábban azt írta, nem tudni biztosan, hogy Csehszlovákiában vagy Magyarországon ítélték-e el Csatáry Lászlót.

Balassa szerint az iratokból az tűnik ki, hogy Csatáry László valószínűleg 1938 után érkezett Kassára, miután a város újra Magyarország része lett. A városból a szovjetek megérkezése előtt, 1945 januárjában a németekkel együtt távozott. Csatáry László rendőrségi alkalmazott volt Kassán, előbb állítólag az útlevélosztályon dolgozott, majd 1944 májusában a téglagyári gettó parancsnoka lett. Legmagasabb rangja százados volt. 

Arra a kérdésre, vannak-e még élő tanúi a háborús, illetve a háború utáni kassai eseményeknek, Balassa Zoltán kifejtette: szlovák sajtóértesülések szerint, amelyek azután jelentek meg, hogy Magyarország tavaly ősszel az ügyet újra vizsgálni kezdte, Kassán az ügyészség még 15 tanút hallgatott ki, aki megerősítette az addig ismerteket. "Tudtommal ezt az anyagot is megkapta a magyar ügyészség" - jegyezte meg Balassa Zoltán az MTI-nek adott interjújában.

Csatáry László életútjáról, bujkálásáról és állítólagos háborús bűneinek bizonyíthatóságáról itt olvashat részletesen.