Világviszonylatban is szinte példátlan módon csökken a magukat vallásosnak vallók száma Írországban – derült ki a Red C közvélemény-kutató intézet felméréséből. A hagyományosan katolikus szigetországban 2005-ben még a válaszadók 69 százaléka mondta magát vallásosnak, 2012-re azonban – az ír katolikus egyház szexbotrányai és belső hatalmi harcai nyomán –ez a szám 47 százalékra apadt.

Nem mindegy, mi a kérdés

Az eredménynek némileg ellentmond az a 2011-es népszámlálás, amely során még a válaszolók 84 százaléka vallotta magát katolikusnak, és csak 5 százaléknyian állították, hogy felekezeten kívüliek. Ahogy a Red C kutatói is elismerték, az eredményhez hozzájárulhatott az is, ahogyan a kérdéseket feltették: a felmérésen ezer embert kérdeztek meg, akik magukat három kategóriába (vallásos, nem vallásos, ateista) sorolhatták. Ezzel szemben az állami népszámláláson egyházi felekezetek közül lehetett választani. A Red C felmérésén nem mérték azt sem, járnak-e a válaszolók templomba. A világ számos országában, 51 000 ember bevonásával zajló felmérés szerint Írországot ma csak Vietnám előzi meg abban a tekintetben, mennyien fordulnak el évente a vallástól.

Bár sokan kérdőjelezik meg a vallást, a magukat meggyőződéses ateistáknak vallók még mindig abszolút kisebbségben vannak Írországban. Az idei felmérésen a válaszadók közel 10 százaléka nevezte magát ateistának. Ezzel együtt az Ír Köztársaságban így is az egyik legmagasabb a nyílt ateisták aránya, ráadásul 2005-ben még csak 3 százaléknyian választották ezt a lehetőséget.

Hívő, de nem vallásos

A „bizonytalannak” számító, „nem vallásos” választ adókat az egyház és a meggyőződéses ateisták is maguknak követelik. Michale Nugent író, az Atheism Ireland nevű ateista szervezet egyik vezetője szerint a felmérés azt mutatja, hogy az ateizmus egyre kevésbé számít elfogadhatatlan, „szélsőséges álláspontnak” Írországban. Nugent szerint azoknak a valódi száma, akik semmilyen istenben nem hisznek, jóval magasabb lehet 10 százaléknál is, csak sokan nem merik vállalni a „megbélyegző” ateista jelzőt.

Ír "utazó" feszülettel tiltakozik a karavántábora felszámolása ellen.

AP

Az írországi katolikus egyház szóvivője ezzel szemben azt nyilatkozta a Belfast Telegraphnak: „a ’vallásos’ kifejezés nem egyértelmű, túl általános ahhoz, hogy egy vallással kapcsolatos felmérés kulcsszava legyen – különösen ír kontextusban, ahol az emberek inkább a ’spirituális’ szót használják.” Bár megjegyezte, a hit „nem a számokon múlik” szerinte a ’vallásos’ túl szubjektív kifejezés, „a katolikus egyházban olyan valaki, aki naponta jár misére sem biztos, hogy ’vallásosnak’ nevezné magát, pedig külsőleg is mélyen hívőnek mutatkozik.”

Reformhangulat az ír egyházban

A közel 800 papot tömörítő reformpárti szervezet, az Association of Catholic Priests (Katolikus Papok Szövetsége, ACP) szerint „nem meglepő” az eredmény, hiszen az elmúlt években már tapasztalták, hogy egyre kevesebben járnak misére. Brendan Hoban, az ACP szóvivője úgy fogalmazott: a katolikus egyházat „szinte traumatizálták” az elmúlt 10-15 év botrányai, így nem tudtak lépéseket tenni a hívők számának csökkenése ellen sem. Hangsúlyozta: a botrányok ellenére is markánsan sokan maradtak a katolikus egyház hívei, az írek 35 százaléka például heti rendszerességgel jár misére.

Nem a Red C felmérése volt az egyetlen, a katolikus egyházat kínosan érintő közvélemény-kutatás az elmúlt hónapokban. Az Amarach közvélemény-kutató intézet felmérése szerint az írek nagy része nem ért egyet az egyház számos gyakorlatával. A felmérést az ACP megbízásából végezte a kutatóintézet, akik az ACP által is feszegetett problémákról kérdezték az emberek véleményét, mint például a válás, a cölibátus vagy a nők pappá szentelése.

Utóbbit az Amarach által megkérdezett 1000, magát katolikusnak valló személy 77 százaléka támogatná, míg a papok házasodását 87 százalék engedélyezné. Az egyház megítéléséről szóló kérdésre még meglepőbb válaszok születtek: a válaszadók csupán 24 százaléka értékelte „kifejezetten szimpatikusnak” vagy „inkább szimpatikusnak” a katolikus egyházat, míg 47 százalékuk nagyon, vagy inkább ellenszenvesnek látja az egyházat.

Belfast katolikusabb

Sokan kritizálták az ír katolikus egyházat a Vatikánhoz való „szervilis” hozzáállása és a szexualitással kapcsolatos szigora miatt. Utóbbi tanításokat a válaszolók háromnegyede „nem tartja saját magára és családjára érvényesnek”.

A Red C kutatása alapján kiderült: világszerte az emberek körülbelül 59 százaléka gyakorol valamilyen vallást, a szegényebb rétegekben viszont jóval magasabb ez az arány. Az Amarach írországi kutatása pedig arra jutott, a szigetországban az 55 évnél idősebbek valamint a protestáns-katolikus megosztottságról híres Észak-Írországban (különösen Belfastban) élők nagyobb arányban értenek egyet a hagyományos katolikus elvekkel, mint az ország más részeiben élők.