Navi Pillay főbiztos szóvivője, Rupert Colville Genfben újságíróknak azt mondta, "az ilyen súlyos, etnikai gyűlöletből elkövetett bűncselekményeket el kell ítélni, és szigorúan büntetni kell, s nem szabad, hogy politikai vezetők dicsőítsék".

A szóvivő hozzátette, a világszervezet reméli, hogy az ügy nem ássa alá azokat az erőfeszítéseket, amelyek a két szomszédos volt szovjet köztársaság között Hegyi Karabah miatt fennálló vita lezárását célozzák.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetését töltő Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek és előléptettek. Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.

Az ügy felszította a két kaukázusi ország közötti viszályt, azt az aggodalmat keltve, hogy kiújulhatnak a harcok a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár Hegyi Karabah enklávé birtoklásáért, amelyet az 1990-es évek első felében az örmény csapatok elfoglaltak, más környező azeri területekkel együtt. Az 1994-ben tűzszünettel lezárt karabahi háborúban 30 ezer ember halt meg, s a harcok miatt közel egymillió azeri vált menekültté saját hazájában.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár csütörtökön szintén aggodalmát fejezte ki a hazájába szállított azeri katonatiszt elnöki kegyelemben részesítése miatt, s reményét hangoztatta, hogy az ügy nem fog ártani a karabahi békének.

Kapcsolódó anyagainkat itt olvashatják el.